Századok – 1947
Tanulmányok - BAKÁCS ISTVÁN: Mezőgazdaságunk és az agrárszakirodalom a XVIII. században 140
I 144 BAKÁCS ISTVÁN t munkája a magyar gazdasági irodalomban elsőnek, szakít az ugarolás szükségességének immár évszázados, meggyökeresedett felfogásával s teljes határozattsággal kijelenti, hogy a trágyázással a föld termőképességét folyamatosan biztosítani lehet. Ennek megfelelően említést tesz a mesterséges rétekről, tanítja u lóheretermesztés módját s megtaláljuk nála a burgonya, a kukorica, a len, a kender, a felvirágzó répa, a komló, a buzér, a „mii'' nevű gyapjúfestő növény, a zöldfestéknek való fűrészével íí fű, a sáfrány és az édesgyökér termesztésének szabályait is. Az ugarföldet szerinte palántával, veteménnyel, „fabrika és kézimesterség részére szükséges" növényekkel kell beültetni. Uradalmi tisztviselők számára németül írta Weyerthalli Pomu Lőrinc 1772-ben Pozsonyban megjelent munkáját, amelyben azzal ajánlja a gazdatisztek figyelmébe a trágyázást, hogy a trágyában levő sók visszaadják a föld termőerejét s így azután szükségtelen a földet pihentetni, nem kell többé ugar.'• Kaunitz herceg, Mária Terézia nagyhatalmú kancellárja, már 1776-ban külön emlékiratban hívta fel az uralkodónő figyelmét a mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi irányú oktatás érdekében megteendő intézkedések jelentőségére. Még a falusi iskolákban is a gazdaságtan, földinívelés, állattenyésztés, valamint a mezőgazdasági üzemhez leginkább szükséges ipari munkák oktatását szerette volna megvalósítani.10 Az 1777-ben megjelent Ratio edueationis pedig a bölcsészeti tanfolyam hallgatói számára előírta a föld megtermékenyítésére és megművelésére, valamint a szántás, vetés, boronálás és aratás eszközeinek megismerésére vezető ismeretek elsajátítását, ezenfelül megkövetelte tőlük a fa- és szőlőtermelésben, valamint a baromfitenyésztésben való jártasságot is.17 1777-ben állították fel a Budára költözött egyetemen a mező gazdaságtan tanszékét, amelyre Millerpacher Lajosi nevezték ki."' Természetes tehát, hogy a bölcsészeti tanfolyamok, az akadémiák részére szükséges inezőgazilaságtani tankönyv megírására is Mitterpgcher vállalkozott. Az Elementa rei rusticse e. mű első kötete már 1777-ben meg is jelent. Ez a inunk a azonban annyira felülemelkedik a 15—16 éves ifjak értelmi színvonalán, hogy tankönyvnek 15 Entdeckung natürlicher Geheimnisse. Das isi: Gewisse, nicht in blosser Speculation bestehende, sondern durch viele Experimente bewährte Mittel die Landgüter merklich zu verbessern, den Ackersinann reich zu machen, und zu allein Ueberfluss zu verhelfen. '« Komis i. m. II. kötet 37h Í. 17 A Ratio már a grammatikai oktatás folyamán (CXVHI. §.) a természetrajz oktatásával kapcsolatban előírta a gabonaneműek, a hüvelyesek, a zöldség- és takarmányfélék, a dohány, a kender, a lein, a répa. a szőlő és a gyümölcsfák ismertetését. A bölcsészeti tanfolyamon (CLXXl. §.) a mezőgazdaságlant két részre osztották: a természettan tanára adja elő a föld megtermékenyítésének és megművelésének módjail, a szántás, vetés, boronálás. aratás slb. eszközeit, valamint a la-, szőlőtermesztést és az állattenyésztést, míg a mennyiségtan tanárára marad a terepek lerajzolásának és íelinérésének módjára. azután a folyók medrére, a parterődítésekre, töltésekre, a rétöntözésre, az álló mocsarak és vizek levezetésére vonatkozó ismeretek előadása. V. ö. Az 1 777-i Ratio edueationis. Fordította, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Friml Aladár. Budapest 1(913. 119. skk.. 180 !., és Komis i. m. 1. kötet 19. 1 tn Szentpétery 1.: A Pázmány Péter tudományegyetem bölcsészettudományi karának története. Budapest 1935. 288. 1.
