Századok – 1947
Tanulmányok - BAKÁCS ISTVÁN: Mezőgazdaságunk és az agrárszakirodalom a XVIII. században 140
MEZŐGAZDASÁGINK ÉS AZ AGRARSZ AK IК О D A LOM 143 összeírásánál meg- kell állapítani, vájjon az uradalom gazdasági üzemében a háromnyomásos gazdasági rendszer ezerint dolgoznak-e és szükség van-e a trágyázásra. Az ugyancsak jezsuita Fischer Kristófunk 1737/38-ban szintén latin nyelven megjelent munkája, az Opus oeeonomicum a háromnyomásos rendszert általánosan elfogadott gazdasági rendszerként tárgyalja s ennek a rendszernek szántási módjára ad ütasításokat. Szentiványi Márton Oeeonomia philosophica c. munkájában — (latinul első ízben 1746-ban jelent meg) — kifejti, hogy minden évben kell trágyázni, ha kis mértékben is, mert jobb, ha a föld rendszeresen kisebb mennyiségű trágyát kap, mintha nagy időközökben erőteljesebben .trágyáznak. Hozzáfűzi azonban azt ü tanácsát, hogy télidőben nem jó trágyázni, mert ilyenkor a trágya nem tud a földdel keveredni s a hóvíz lemossa a tápanyagokat.10 Ha ezeknek a műveknek tartalmát összevetjük azzal, hogy még (írassialkovich Antal birtokán is 17fi8-ban a legtöbb községben csupán két vetésforgót találnak, vagyis a gazdasági üzem még a háromnyomásos rendszer szintjét sem érte el,1 1 valamint hogy a regéei uradalomban a béresek és jobbágyok a téli hónapokban hordják ki a földekre a trágyát:1 2 megállapíthatjuk, hogy az említett műveknek a gyakorlati életben vajmi kevés hatásuk volt. Fischer Kristóf munkáját aligha tanulmányozhatta át az a Tihanyi Dániel. aki a hozzáintézett levelek címzéséből következtetve kétségtelenül ..deákos" műveltségű ember volt — s aki 17ő6-ban ispánjának azt az utasítást adja, hogy a nógrádi Karancsberényben levő földjét csupán két részre ossza: az egyikbe vettessen, a másik része maradjon ugarnak.. S a regéci uradalomhoz hasonlóan ő is januárban trágyáztat: szánkóval szállíttatja a trágyát a földekre.'3 1772-ben Pozsonyban horvátul, 1773-ban szlovákul és végül 1774-ben magyarul és németül .jelenik meg Wiegand Jánosnak, л korában neves osztrák gazdasági írónak az osztrák parasztifjúság oktatására írt munkája, amely Bécsben csak néhány évvel előbb. 1771-ben jelent meg elsőízben.14 Magyar nyelven ez az első munka, amely már az új gazdasági eszméket iparkodik a köztudatba átvinni. Fordítója. Szilányi Sámuel, előszavában Mikes Kelemen panaszát ismétli: megállapítja, hogy a magyar parasztság régóta hiányol egy saját nyelvén megjelenő gazdasági munkát. Óvatosan megjegyzi ugyan, hogy a gazdasági újítások nem olyan természetűek, mint amilyeneket mindenütt korlátlanul meg lehet valósítani, de ez a megjegyzése nem csökkenti Wiegand munkájának érdemét. Wiegand " Szentiványi munkája elsőízben, valamint 1754-ben Nagyszombatban, 1748-ban pedig Kolozsvárott jelent meg. majd 1782-ben Budán újra kinyomtatják. 11 Weltmann L: A gödöllői Grassalkovich uradalom gazdálkodása. Budapest. 1933. 11. és 04. 1. 12 O. L. Archívum Patakiense Rakocziano Trautsohnianum. Titulus Regéé. I-'asc. XV. No. (Í84. és Jármay E.—Bakács /.: A regéczi uradalom gazdálkodása а XVIII. században. Budapest 1930. 104. 1. 13 O. L. Tihanyi család lt. 1756. 1. -— Címe: cumplurium comitafiium Primarius apellationum judex et per inclitum regnum Hungáriáé utriusqiie fori juratus causarum patrónus. 14 A mű magyar címe: Az ausztriai paraszt ifjúságot a' jól rendelt mezei gazdaságra oktató kézi könyvetske. Egyébként 1776-ban magyarul második kiadásban is megjelent.
