Századok – 1947

Tanulmányok - BAKÁCS ISTVÁN: Mezőgazdaságunk és az agrárszakirodalom a XVIII. században 140

I MEZŐGAZDASÁGUNK ES AZ AG RÁRSZAKIROD A LOM A XVIII. SZÁZADBAN Miltes Kelemen, az ifjúság neveléséről elmélkedve. 1725 tavaszán egyik levelében keserű hangon állapítja meg, hogy a magyar' ifjak hosszú évek iskolázása után csak a deák nyelvben való jártasságot szerzik meg, do a „gazdaságban olyan tudatlanok, mint mások". Tanultságuknak így sem ők, sem az ország nem veszi hasznát. Mikes azt ajánlja, hogy életében mindenki fordítson le magyarra egy latinnyelvű szakkönyvet.1 A XVIII. század utolsó évtizedének küszöbén Decsy Sámuel, a bécsi Magyar Kurir nagyműveltségű szerkesztője — aki maga is összeállított egy gazdasági munkát2 —, a „Pannónia Feniksz" c. müvében szintén a magyar nemesség gazdaságbeli járatlansága miatt panaszkodik. Rámutal arra, hogy Német- és Franciaország azért tud nagyszámú lakosságot eltartani, mert ott okszerűen gazdálkodnak és a legjobb gazdasági könyveket német és francia nyelven írják. A berlini, a svájci és a szentpétervári tudós társaságok nagy gondot fordítanak a földmívelés és az állattenyésztés körébe vágó művek kiadására. A magyar nemes azonban nem tudja elolvasni ezeket a munkákat, mert mindig csak latinul tanult. Pedig az idegennyelvű szakmunkák alapján jobb m érthetne a gazdálkodáshoz. így azután bő esztendőben nem tud mit csinálni termésével, soha sincs pénze, terményeit elkótyavetyéli és tiszttartói könnyen becsapják. Decsy az egész oktatás korszerűsítésével kívánna segíteni ezen a helyzeten.3 Mikes é« Decsy megállapításai annyiban teljesen helytállóak, bogy a XVII. század második felétől kezdve Európaszerte újításokat vezettek be a gazdasági életbe. Ezek az újítások szorosan összefüggtek a nagybirtokokon kialakuló majorgazdálkodási rendszerrel, illetve azzal, hogy mind a nagybirtokos osztály, mind az államhatalom a földbirtokból származó jövedelmek fokozására törekedett. A gazdasági újítások a következők voltak: a terményváltó gazdasági rendszer bevezetése, takarmánynövények termesztése, az ezzel összefüggő ietál-1 Az 1725. június 11-én kelt 02. levél. — Mikes gazdasági érdeklődését mutatja, hogy az 1725. április 22-én kelt (i0. levelében a selyemtenyésztésnek Erdélyben történő meghonosításáról ír. 2 A mezei gazdaságot tárgyazó jegyzések c. müve, amelyet Pántzél Dániellel írt. Bécsben 1801/2-ben jelent meg. 15

V. ö. Komis G y.: A magvar művelődés eszményei 1777—1848. Budapest 1927. 1. k. 117. 1.