Századok – 1947
Tanulmányok - BAKÁCS ISTVÁN: Mezőgazdaságunk és az agrárszakirodalom a XVIII. században 140
MEZŐGAZDASÁGINK ÉS AZ AGRARSZ AK IК О D A LOM 141 lózó állattenyésztés meghonosítása, valamint az ipari növények meggyökereztetése (ideértve az eperfák ültetése révén a selyemtenyésztést is). Közülük a "legjelentősebb s a gazdasági életben valóságos forradalmi jelentőségű volt a terményváltó gazdasági rendszer bevezetése, amely a középkor századai óta uralkodó háromnyomásos gazdasági rendszer végét jelentette. Ez az újítás Németalföldről indult ki és Anglián s Franciaországon keresztül érkezett vissza a német birodalom területére.4 Ausztria földesurai az 1770-es években Schubart Keresztély Jánosnak a szászországi Würchwitzben 17fi9-ben létesített mintagazdaságára küldik ki alkalmazottaikat. Sehubart e mintabirtokán bevezetett lóheretermesztés, istállózás és terményváltó gazdasági rendszer így néhány esztendő alatt Cseli- és Morvaországban, valamint az osztrák főhereegségben számos követőre talált. Az a másfélezernél több osztrák kisgazda pedig, akik szintén meghonosították birtokaikon Sehubart gazdasági rendszerét, Sehubart nyomtatásban megjelent munkái alapján gazdálkodott.5 A gazdasági újítások Európaszerte ugyanis nemcsak autopsis, hanem az irodalom, a gazdasági egyesületek működése és az .oktatás révén js elterjedtek. Általában a gazdasági újításokat a XVII— XVIII. században tekintélyes gazdasági irodalom előzte meg. Eredeti munkák és fordítások, enciklopédiák, folyóiratok és monográfiák egész sora jelent ineg, amelyek az állattenyésztést, a növénytermelést, a mezőgazdasági kémiát és az egész gazdasági élet ökonómiáját tárgyalták. Németországban a XVII. században egy ú. n. „házipazdaf' irodalom fejlődött ki. Ezekben a művekben vegyesen találunk utasításokat a kenyér és más ételek elkészítésére, különböző orvosi tanácsokat s vallási és erkölcsi kérdések magyarázatát: a mezőgazdasági előírások mellett latin auktorokból vett idézeteket és történeti elbeszéléseket is tartalmaznak. A XVIII. század folyamán azután Németországban tervszerű és jövedelmezőbb gazdálkodásra vezető útmutatások egész sqra jelenik meg.6 Dublinban 1736-ban alakul meg az első gazdasági egyesület, amelyet hosszú sorban követnek más országokban is hasonló alakulások. Egy magyar gazdasági író szerint ezek használtak a legtöbbet a mezőgazdasági fejlődés ügyének Az uralkodók azonban nem elégedtek meg a magánosok kezdeményezéseivel, hanem az egyetmeken mezőgazdaeágtani tanszékeket is szerveztek, így elsőnek Frigyes Vilmos 1727-ben a hallei és frankfurti egyetemen.7 Ha e tényeket összehasonlítjuk a magyarországi helyzettel, Decsy panaszát teljesen jogosultnak találjuk. Magyarországon .Mária Teréz!a kezdeményezésein, a rövidéletű gazdasági egyesületeken kívül hasonló átalakulásról nem tudunk. Tessedik Sámuel szarvasi mintagazdaságán kívül a terményváltó gazdasági rendszer majdnem teljesen ismeretlen volt, még az istállózó állattenyésztésről is csak szórványos adataink vannak. A magyar paraszt gazda lkod a 1 Kulischer, J.: Allgemeine Wirtschaftsgeschichte ties Mittelalters und der Neuzeit. Bd. II. Miinchen und Berlin 1929. 38. skk. I. Wiinbach, C.: Biographisches Lexikon des Kaiserl hums Österreich cím szava alatt olvasható adatok alapján. » Kulischer i. m. 38. és 43. 1. 7 Mitterpacher, L.: Elementa rei rusticac. Hudao 1816 s. Tomus II. IX. skk. 1.
