Századok – 1947

ECKHART FERENC: Elnöki megnyitó beszéd 1

4 EI.NÖKI MEGNYITÓ BESZÉD század történetét. Ezl azzal indokolta, hogy ez közel áll a napi ese<íuénvek ellentéteihez és gyakran a szenvedélyekhez is. „Gyorsan hervadtak el minden siker mellett az írói babérok a közel-eső korszakok történetíróinál," S ilt Svbclt, a német császárság megalapításának. Bismarck korának történetíróját hozta fel például. A „Századok" harmadik décenniimiának köteteiben valóban fogyóban vannak a puszta adatközlések, amelyek az első kél évtized köteteit betöltötték. Ezek a Történelmi Tárba szorultak. Előtérbe nyomultak a hazai történet egy-egy részletével foglalkozó tanulmányok. Ugyanekkor a Társulat titkára és akkori vezető szelleme, Szilágyi Sándor, még mindig lelkesedéssel beszéli, mint legnagyobb eredményről, az évente rendezett vidéki kirándulások anyaggyűjtéséről. „Bejárni az országot kelettől nyugatig, felkutatni a levéltárakat, amelyek még záiva voltak a búvárkodás elől — ez voll a cél." ,,Ivi tudta volna megmondani, mi van a rejtett bányákban? Megmondani senki - csak sejteni lehetett. S a sejtelem a való árnyékának bizonyult be: Az első tíz év eredményé a megelőző század munkáját túlszárnyalta." A <S()-as években mégis ritkábbak lellek a vidéki kirándulások, csak két-három évenkénl rendezték őket, de még mindig fenntartották az összeköttetést a Társulat és a vidéki közönség között. Ennek volt jórészt, köszönhető, hogv a Társulat könnyen lúlélte azt a csapást, amelyet alaptőkéjének elsikkasztása és pénzlárnokának öngyilkossága folytán szenvedett (1890). A közönség bizalma sem ingolt meg és az alaptőke másfél év múlva elérte a 40.000 akkori forintot. A XIX. század első tizedében a Társulat egyre inkább a hivatásos történészek társasága lett. Már a 40. évfordulókor felhangzik a panasz a nagyközönség érdeklődésének hiányáról és ez utóbb még fokozódott. Az első világháború idejében töltötte he társulatunk 50. élet-, évét. Az ünneplésre nem volt alkalom a Társulat csak tiszteleti . tagok választásával emlékezett meg a jubileumról, ritka dátumról magyarországi tudományos egyesület törlénelébeti. Mégis fontossá vált az 1917. év Társulatunk éleiében azzal, hogy Tballóczy Lajos, Teleki Géza gróf utódjának rövid ideig tartó elnöksége ulán Klebeisberg Kunó gróf kerüli az elnöki székbe, akinek köszönhető volt. hogy az első világháború nem rendítette meg alapjában Társulatunkat. Az <") elnöksége eltért elődeiétől. Míg azelőtt a Társulat tilkárai: Thaly Kálmán, Szilágyi Sándor voltak az irányadók a