Századok – 1947
ECKHART FERENC: Elnöki megnyitó beszéd 1
5 EI.NÖKI MEGNYITÓ BESZÉD szellemi vezetésben, az ő tevékeny, örökké tervező személyében az elnök vette át ezt a szerepel. Ő mindjárt első megnyitó beszédében kifejtette, hogy a történetkutalásban is át kell térni a megszervezett, előre kitervezett, kollektív munkára. Ennek alapjául a történettudós-nevelés megszervezését, ..tisztes megélhetést és kellő előmenetelt biztosító állások" létesítését és történeti intézetek felállítását jelölte meg. Egyúttal felhívta a figyelmet arra. liogy az eddigi forráskiadások nem terjeszkedtek ki a XVIII. és XIX. század anyagára, mely időben a háború és vallási ellentétek helyébe közjogi, kulturális és közgazdasági törekvések léptek", ezek nyomán épült fel a modern Magyarország. Különösen utalt arra, hogy a jobbágyság történetére vonatkozó anyag csaknem tel jesen ismeretlen abból az időből, amikor, mint tudjuk, a királyi hatalom felkarolta a jobbágyság ügyét, hogy azután azt Ferenc idejében elejtvén, a liberális ellenzék vegye pártfogásába. A források viszonylagos bősége nem tarthat vissza a közléstől, legföljebb nehezebbé leszi a forrásokat kiadó szerepét, mert ki kell válogatni a lényegest, aminek közlése fontos a történeti megismerés szempontjából. Társulatim^ új célkitűzést kapott, s ennek megvalósítását nem akadályozta meg az első világháború szerencsétlen befejezése sem. A történeti Magyarország elbukott ugyan, a törők hódítás korszakának következményeit irgalmatlanul elszámolták, de Magyarország nem volt pusztító-háború színhelye. Az ország és fővárosa a háborút csak hírből ismerték. Az értelmiségi középosztálynak olyan nagyarányú süllyedése nem következett be, mint napjainkban. Mivel azonban az infláció következtében a Társulat minden vagyona elveszett, az új kiadványok csak az elnök-miniszter nagyszabású támogatásával voltak megvalósíthatók. Az első világháború és az összeomlás következménye az volt. hogy Társulatunk a minisztériumtól függő h elvzetbe került, a legtöbb tudományos társulat módjára megszűnt a lehetősége annak, hogy a lagNági díjakból tartsa fenn magát, de a bőkezű támogatás lehetővé tette ..Magyarország újabbkori történeti forrásainak" kiadását, a Fontes és a Bécsi Magyar Történeti Intézet alapítását, ami Társulatunk harmadik negyedszázadát a magyar történetírás történetében örökké emlékezetessé tette. A Fontes-kötetek hosszú sorozata nélkül 1848 előzményeit és a nagy esztendő eseményeinek igazi rugóit nem ismernők. Jóllehet a sorozat az egykori tervezetnek nem egészen felel meg, értéke felbecsülhetetlen annak, aki az „új Magyarország" történetével foglalkozik. Az új célkitűzésnek megfelelően