Századok – 1945-1946

Tanulmányok - DEÉR JÓZSEF: A IX. századi magyar történet időrendjéhez 3

16 DEÉR JÓZSEF talmasabb és bölcsebb volt Szkítia összes vezéreinél" és azok is, akik „az ő nemzetségéből eredtek, jelesebbek voltak nem dolgában, meg hadban is hatalmasabbak".5

0

Kézai és a krónikák szerint Árpád „javakban gazdagabb, nemzetségére nézve hatalmasabb" volt a többi kapitánynál5

1

s a zágrábi és váradi krónikák is úgy tudják, hogy a választás „nemessége és vitézsége miatt" esett Álmosra.52

 Lebediasra alkalmazott konstantinosi tîrfevnç Kai cppôvi|aoç Kai r)vôpeiuj|iévoç csak görög változatai a hazai források latinul feljegyzett jelzőinek, mint ahogy a bià то TRJÇ âvôpiaç aÙTOÛ írepícptmov Kai то TOÛ YÉVOUÇ Trepiqpavèç is pontos megfelelője а propter suam nobilitatem et virlutem kifejezésnek. Mindkettő mögött ugyanaz a nomád uralomfelfogás53

áll s minthogy az információk keveredését kútfőkritikai okokból kizártnak tekinthetjük, a felfogás egyezése szintén a 38. fejezet magyar eredetét és jellegét igazolja. A fejedelemválasztás időpontjának megállapításánál a 38. fejezet magyarázatának eredményén és Anonymus tanúságán kívül figyelembe kell vennünk azt is, hogy annak mindenképen a kabar csatlakozás előtt kellett végbemennie és pedig azért, mivel a 38. fejezetben leirt körülmények csakis azt megelőzően állhattak fenn. Nemcsak a törzseknek Konstantinosnál és Anonymusnál fenntartott hetes számára gondolok itt, hanem arra is. hogy az a kazár befolyás és kazár barátság, mely a fejedelemválasztásban érvényesült, alighanem ezzel az eseménnyel ért véget. A steppenépek körében ugyanis a lázadókat egyszerűen szökött rabszolgáknak tekintik, befogadásuk casus belli-1, vagy legalábbis szakítást jelent.54 Ha tehát az arab írók a magyarokat mint független népet írják le,5

5

ez jól illik azokra az időkre, amidőn a kabarság sikertelen felkelése után „elment és együtt lakott a türkökkel".5

6

A kazár függésben, kazár parancsra és kazár minta hatása alatt született magyar fejedelemség már ezért sem alakulhatott meg 881 után, hanem már előtte, nem Árpád, hanem csakis Álmos idejében, valószínűleg 830—840, de legkésőbben 850 tájékán. Ennél későbbre ez az esemény már azért sem helyezhető, mivel 840 körül már megindult a kazár hatalom lassú hanyatlása.5

7 Az írott forrásokon kívül Árpádnál régebbi időkre utal a magyarság tárgyi hagyatékának vallomása is. Az a nagyszabású harcos lovasnomád kultúra, melynek csupán politikai kifejezője a fejedelemség, a Don—Donec-menti hazában kellett hogy kialakul-50

c. 4—5, id. h. 39—40. 1. 51

Kézai с. 27, id. h. 165. L és Comp, saec XIV. с. 28, id. h. 287. L 52

с. 1, id. h. 206. t. 53 Deér: Heidnisches und Christliches 49. kk. 54

Váozy Péter: A hunok Európában: Németh Gyula: Attila és húnjai 106. 1. 55

Czeglédy: MNy XLI (1945) 54. 1. 56

MHK 124. I. 57 Marquart: Streifzüge 162. 1. \