Századok – 1945-1946
Tanulmányok - INOKAI TÓTH ZOLTÁN: Tuhutum és Gelou. Hagyomány és történeti hitelesség Anonymus művében 21
82 /i, tóth zoltán" megszemélyesítése.15 1 A Salanus név minden bizonnyal az Anonymusnál is megemlített Zoloncaman (c. 41., Slankamen = szláv, 'sós kő') perszonifikációja. Olyan vidéken fekszik ez, amelyről a szerző éppen Salanussal kapcsolatban ismételten és részletesen szól, s környékén van Titel, hőse pedig egy helyen éppen Salanus dux Tytulensis (c. 19.) ,1ьг Clad nevének forrása a temesmegyei Gálád, ma Gilád helynév.153 „Dux Morout, cuius nepos est ab Hungaris Menumorout eo, quod plures habebat amicas" (c. 11.) — ez az etimológia a bihari vezér nevének csak egyik felét fejti meg, elárulva azonban a soknejűség motívumával, hogy mintája többek közt a régi gesta Áfonya volt, a Morout névre azonban helynévmagyarázatot nem talált.154 Lehet a Morout név esetleg a morva nép megszemélyesítése15 5 és van olyan vélemény is, hogy a honfoglalás ősi magyar hagyománya eredetileg éppen a Marót és nem a Szvatopluk nevet ismerte.15 6 A régi gesta szerzőjének realizmust sejtető felfogására vall, hogy a mesés Marót név helyett a történeti, reáíis Szvatopluk morva fejedelem nevét iktatta be müvébe, bár — mint tudjuk — nem a legszerencsésebben, hiszen Szvatopluk a magyarok bejövetelekor már nem volt az élők sorában. Egy bizonyos, a honfoglaláskori ellenfelek nevei közül Anonymusnál egvik sem reális személynek a neve, hanem vagy helynév, vagy népnév megszemélyesítése. Ilyen körülmények közt nincsen okunk feltételezni, hogy a hagyomány kivételesen a legfélreesőbb Erdély vlach főnökének nevét és reális emlékét őrizte volna meg.15 7 151 A hegvnév a X. századi magyar Zobor személynévből keletkezett, mely egy ószlovák Sbor > Zbor szn. átvétele. Melich J. : A honfoglaláskori Magyarország. Bp. 1929. 347—53. Zubur vezér személyének koholtságát vallják Roesler, Hunfalvy, Píé, Pauler, Moór és sokan mások, Melich — a szöveg kritikai elemzése nélkül — hisz Anonymus elbeszélésének történeti magvában, mert a név keletkezési időpontja és eredete megfelel az ő elméletének. 352. 152 Macartney vagy Slankamen-ből, vagy egy délszláv monda Sa/ona-jából képzettnek véli. Studies 170. 153 Moór El.: UJb, 1929. 64; Pais D.: Magyar Anonymus. Bp. 1926. 1,15. Gálád, Galádmonostora, 1. Csánki II. 13, 38. 154 Moór El. ajánlata (UJb, 1929. 64. és A honfoglaló magyarság megtelepülése és a székelyek eredete. Szeged 1944. 25.) a bihari, ma kolozsi Marótlakával kapcsolatban (1354: Maroutlaka Csánki I. 616, v. ö. V. 380.) nem meggyőző, mert a gesta szövegének nincsenek erre vonatkozó utalásai, a név túlságosan későn fordul elő és a hely túlságosan félreeső földrajzi fekvésű. 155 L. Melich: i. m. 224—5. A morvák magyar nevére a XIII. sz. előtt nincs adatunk, de minden jel arra vall, hogy morváknak és nem marótoknak hívták őket. Melich szerint a szó szn.-i eredetű. 156 Hóman: Gesta 48, Macartney: Studies 170. 157 Gyalu neve először 1.246-ban (Golou: ZW : Urk. I. 72.) és 1263-ban (Gelou: Csánki V. 304.) bukkan fel, késöisége azonban nem kizáró nehézség, mint Marótlakánál, mert sem az időkülönbség nem akkora, azonkívül Gyalu természetes várhely a Hideg- és Meleg-Szamos találkozásánál, ahol később nevezetes vár és egy hatalmas váruradalom központja volt. Ezért Anonymus említését Gyalu első hiteles előfordulásának lehet tekinteni. Gyalu közvetlen közelében van egy Várhegy nevű emelkedés (Szabó K.: Béla király névtelen jegyzőjének könyve. Pest, I860. 38. 1. 2. j.), melynek románul Cetate a neve (S. Moldovan: Zärandul çi Munfii Apuseni ai Trarísilvaniei. Sibiiu 1898. 146.). Gyalu egyébként tipikus várhely, a rómaiak szabályos castrumot építettek ide, melyet 1943-ban Radnóti Aladár felmért, amint ezt szíves személyes közléséből tudom. A castrum falai még a mult század elején jól látszódtak, 1. Jaschke Ferenc színes kőnyomatos, a gyalui várkastélyt ábrázoló képét (a bécsi cs. és k. hitbizományi könyvtárban), melynek reprodukcióját Veress Endre közölte: Izabella királimé. Bp. 1901. 227. (Magvar Történeti Életrajzok.)
