Századok – 1945-1946

Tanulmányok - INOKAI TÓTH ZOLTÁN: Tuhutum és Gelou. Hagyomány és történeti hitelesség Anonymus művében 21

60 /i, tóth zoltán" állította az archaikus Blacki formát, de a 23. fejezetei ebben a régi szövegben nem, csak XIII-ban találta meg, tehát változatlanul hagyta. Ami most már XIII Vlachi alakját illeti, ez vagy a Vlachi-Wlachi helyesírási változata, vagy esetleg a már kialakult magyar oláh népnév egyik legkorábbi előfordulása. A húntörténet 23. fejezetének népnévsora azonban határozottan XIII. századi íogalmazás a hagyomány alapján, amely hagyományból egészen függetlenül csapódott le An. 9 népnévsora is. A Bitisii névalak Anonymusnál tehát lehet a régi gestára vissza­menő kölcsönzés -— mint közvetve talán a másik Anonymusnál is -—; a Picenati névalakra azonban a hazai gyakorlatban egyetlen példát sem találunk, ezért Macartney nyomán külföldi, nyugati latin forrásokban vagyunk kénytelenek a mintát keresni. Macartney meggyőző érvekkel bizonyította, 87 hogy Anonymus tekintélyes mértékben felhasználta saját kora eseményeit a rég­múlt történés megelevenítésére. így széleskörűen kiaknázta a Bar­barossa Frigyes császár vezetése alatt 1189-ben Magyarországon keresztül vonuló III. keresztes hadjárat eseményeit. Lübecki Arnold elbeszélése szerint88 Frigyes Regensburgból (Ratisbona) indult el és a Duna mellett Bécsen keresztül érkezett Magyar­országra. III. Béla Esztergomban pazar ajándékokkal kedveskedett vendégeinek, a királyné pedig egy csodálatosan szép sátrat aján­lott fel a császárnak. Az út innen „in urbem Adtile dictam" veze­tett tovább, ahol vadászatot rendeztek. A Tiszát Zalánkeménynél lépték át, majd a Szávánál lovagi tornát rendeztek. III. Béla király eddig kísérte el a császárt és búcsúzóul négy tevét ajándékozott neki. Anonymusnál mintha több reminiscentiája maradt volna fenn ennek az átvonulásnak. A 38. fejezetben a Dunáról azt írja, hogy „a Ratisponam in Grecia descendit". Az 1., 46., 47. fejezetben szó van Attila városáról, a vadászatról, a lakomáról, a fejedelem­asszonyról, Zalánkeményről, tevék ajándékozásáról, ajándékok ki­cseréléséről. Hasonló egybehangzások találhatók Ansbertusnál is.89 Itt szintén megtaláljuk az ajándékokat, a királynő ajándékát, a vadászatot, a tevéket, Attila városának nevét (rontott Czilnburg = Ecilburg formában). Előfordul a balkáni „antiquae clausurae sancti Basilii" is, mely Anonymusnál porta Wazil, porta Wacil formában három helyen is olvasható és valószínűleg III. István, vagy III. Béla balkáni hadjáratainak emléke. Ezt a szorost nemrégen erősítették meg a görögök, nyilván a bolgár-román császárság ellen. Olvasható Ansbertusnál a vlachokról egy leírás, mely Macartneyt — szerin­tünk nem túl sok joggal — Gelou embereinek kedvezőtlen jellem­zésére emlékezteti90 87 Studies 147—50. 88 Chronica Slavorum IV. 8. ' 89 Ystoria de Expeditione Friderici Impçratoris. Fontes Rerum Austriaca­rum SS V. k. 15—20. 90 Greculos Bulgares Servigios et Flachos semibarbaros in insidiis paren­tes ut ex abditis repentinis incursionibus extremos. . . sagittis toxicatis feri­rent (28 ).

Next

/
Oldalképek
Tartalom