Századok – 1945-1946

Tanulmányok - INOKAI TÓTH ZOLTÁN: Tuhutum és Gelou. Hagyomány és történeti hitelesség Anonymus művében 21

TTLHUTUM ÉS GELOU 33 Ilyenformán Anonymus műve egy olyan könyv-gestaként tűnik fel, amelynek gerince az Árpád-ház tettei, s amelyet a kúnkabar, besenyő és különösen a magyar nemzetségi hagyomány át-és átsző, erőteljesen kibővít, valósággal szétfeszít, egységét megbontja. Nem valószínű, hogy ez a többrétű mű egy öntetben, egyszeri nekiiramodással készült volna el. A sokfelől, hallomásból ömlő anyag a könyv-gestának induló művet feldagasztotta, szétfeszítette, megerjesztette. Ez a folyamat csak lépésről-lépésre történhetett. A szájhagyomány bekapcsolása önmagában is, legalább a mű keletkezésének kezdeti szakaszában, az írott forrásanyaghoz képest interpolációs jelenség. Kétségtelen, hogy az Árpád vezér köré csoportosuló értesülések még a szájhagyomány írásbelire alakítása folyamán ís hierarchikus előnyben részesülnek és így továbbra is a gesta valódi tartógerincét alkotják. A hagyomány többi része ehhez képest tehát interpolációs jelenség. Ahogyan a hagyományrészletek írásba foglalva beleilleszkednek a gestakeretbe, a varratok és forradások nyoma nem mindenütt tűnik el és elárulja a mű kialakulásának titkait. A gesta keletkezésének és szerkezetének ismeretében semmi meglepőt nem találunk a Tuhutum—Gelou-elbeszélés „interpolált" voltában, s e meggyőződésünket erőteljesen megszilárdítja a tény, hogy hasonló eljárással Anonymus igen sűrűn él. Csakis ilyen értelemben tekintjük Tuhutum és Gelou históriáját nem interpolációnak, hanem — a gesta kialakulási folyamatát tekintve — interpolációs jelenségnek. IV. A honfoglalás a régi gestában. , Miután megismertük Anonymus történetszemléletét, munkamódszereinek némelyikét és gestája kialakulásának mikéntjét, s miután nagyjából megállapítottuk Tuhutum és Gelou históriájának helyét a gestában, következő feladatunkat annak a kikutatásában látjuk, hogy miként viszonylik az erdélyi honfoglalás elbeszélése a magyar honfoglalás elbeszéléséhez! A XI. századi forrás stílus- és motívumkészletének felhasználására Anonymus által az erdélyi honfoglalás elbeszélésében már Mátyás Flórián és Marczali Henrik is rámutattak,17 majd Hóman Bálint részletesen bizonyította;18 bár párhuzamai nem teljesen meggyőzőek, a hatás és kölcsönzés ténye nem vitatható. Tuhutum és Gelou históriájának megszerkesztésében .kétségtelenül szerepet játszott a krónika Salamon- és Szent László-kori némely részlete és egy a honfoglalásra vonatkozó alapelbeszélés, mely mind a krónikában, mind Anonymus gestájában — itt számos változatban — megtalálható. 17 Fontes dowestici. II. 252—3.; A magyar történet kútfői. Bp. 1880. 71. 18 Gesta 72—3. 3