Századok – 1945-1946

Beszámoló - KOMJÁTHY MIKLÓS: A középkori államfogalom 192

198 KOMJÁTHY MIKLÓS történettudomány idevágó termékeit vizsgálva, egy modern alkotmánytörténeti monográfia,4

hogy ezekben, a középkor politikai története alig több, mint a hatalomért való harc, a diplomáciai és katonai események elbeszélése, amelytől teljesen elkülönülten állnak az állami élet belső jelenségeit, a közigazgatás és igazságszolgáltatás rendjét és még szervetlenebbül, még kevesebb összefüggést láttatva, a társadalmi és gazdasági életet tárgyaló részek. Kézikönyveink, különösen a jog- és alkotmánytörténeti munkák fejezetcímeinek egyszerű áttekintése is azonnal meggyőzhet bárkit, arról, hogy a kategóriák, amelyek szerint feszabdalva tárgyalják a historikusok az emberi élet megnyilvánulásait, akár középkorról, akár újkorról szólnak, azonosak.. Pedig ezek az általánosan, tóbb évszázadra egyformán és változatlanul alkalmazott fogalmak (így közülük a fontosábbak, állam és társadalom is) a XVIII—XIX. században bekövetkezett, nagy társadalmi változások során születtek meg. Ezek a változások ringatták egy új tudomány, a szociológia bölcsőjét is, amely az addig egységes államtanból szakadt ki. A szociológia önállósulása nem egy-4 Otto Brunner: Land und Herrschaft (Veröffentlichungen des Institiits für Geschichtsforschung und Archivwissenschaft in Wien, Band 1.), Brünn, Münchein, Wien, R. M. Rohrer Verlag, 1942. 2. kiadás. Ennek a munkának, amely a középkori délnémet alkotmánytörténetein alapvető kérdéseit kívánta tisztázni, első kiadása a második világháború kitörésének évében jelent meg. Szerzője a délnémet, elsősorban az osztrák örökös tartományok történetének egyik legmódszeresebben képzett és legtermékenyebb kutatója volt. Alkotmánytörténeti vizsgálódásait is főkép Ausztriára, kisebb részben Bajorországra korlátozta, hogy tárgyához legalább ennek a területnek irodalmát és forrásait dolgozhassa fel a lehető legteljesebben. A német kritika szinte osztatlan méltánylással fogadta B. vállalkozását. Még a nagy elismerés mellett is feltűnő volt azonban, hogy alig három esztendő leforgása alatt már második kiadásban jelent meg a testes kötet. A második kiadiist, sajnos, nem pusztán a mű nagy tudományos értékei indokolták. B. könyve ugyanis, végső kihangzásában, hitvallás a Harmadik Birodalom, a német nemzeti szocializmus államszemlélete mellett. Vizsgálódásainak középpontjában a nép, a germánság áll. Ennek ősi gyökerekből táplálkozó, középkori közösségi életformáit kívánta felkutatni, a középkori német politikai élet jogi rendjét, amelyről a XIX. század liberális parlamentarizmusához szokott történészek egészen hamis képet festettek. Munkájának gerince, legmaradandóbb értékű része ennek a történetellenes szemléletnek szétrombolásával foglalkozik. De B. nem állt meg az igazság felismerésénél és feltárásánál. Azok közé a historikusok közé tartozik, akik nem akarnak fenntartás nélkül hűek maradni az öncélú tudomány eszményéhez-Népét kívánta szolgálni s ezért a történelmet az akkor nagynak hitt német népi célok elérésének eszközévé tette. A fajelmélettől és a gejmán magasabbrendűség gondolatától elbűvölve, be akarta bizonyítani, hogy a német középkor életjelenségein messze túl, az egész középkori Európa alkotmányos formáit, természetesen az Egyházéit kivéve, csakis az ősi germán gyökerek feltárásával lehet megérteni. Tisztán látta ugyan azt, hogy az ógermán és a középkori formákhoz visszatérni immár nem lehet, mégis meggyőződéssel hirdette, hogy a Harmadik Birodalom politikai szerkezetének leglényegesebb elemeit, a vezéri elvet és a népi közösség gondolatát csak a germán alapokból lehet megmagyarázni. Azt hitte, hogy ezért kellett szétrombolnia a XIX. század ahistorikus jogtörténeti szemléletének egész fogalmi apparátusát. Szerinte a germán kontinuitás gondolatának nem csupán a faji öntudatosodáshan, hanem a némtet élet legmélyebb történeti alapjainak felismerésében és helyreállításában is meg kell nyilatkoznia. Az idő már meghozta ítéletét arról a múló, politikai konstrukcióról, amelynek szolgálatába állította В. a tudomány örök eszményét, az igazság önmagában értékes kutatását is. Az összeomló Harmadik Birodalom maga