Századok – 1945-1946
Tanulmányok - FISCHER ENDRE: A római társadalom legrégibb szervezetéhez 179
A RÓMAI TÁRSADALOM LEGRÉGIBB SZERVEZETÉHEZ 187 Rómában hatalomra került etruszk királyok korát megelőzte az ügynevezett lazialis kor (1000—650 Кг. е.), melyet — éppen úgy mint más indogermán népeknél —, a nemzetségek patriarchalis államszervezete és a választott királyság intézménye jellemez.47 Az etruszk királyok ura lomra jutása, e felfogás szerint is, nagy változást idézett elő a római állam alkotmányában. Az erős királyságnak ez a korszaka ismertette meg a rómaiakkal az államvezetés korlátlan és osztatlan hatalmát, sugárzó tekintélyét, az impérium eszméjét, melyet éppen úgy etruszk eredetűnek kell tartanunk, mint a végrehajtó hatalom egyéb jelvényeit és külső díszét.4 8 Ismerve az etruszk nép sokágú gyökérzetéből táplálkozó fejlett vallási kultuszait, az impérium etruszk eredetével nem áll ellentétben az a legújabb vallástörténeti kísérlet, mely e nagyjelentőségű intézmény-eszme eredete mögött ősi vallási képzeteket keres.4 9 A királyi hatalom korlátlan jellegének éppen az etruszk dinasztia alatt kialakuló értelme természetesen csábít annak a gondolatnak elfogadására, hogy az etruszk uralkodók kísérletet tettek a nemzetségek hatalmának gyengítésére, és gyaníthatóan ennek az a priori feltevésnek tulajdonítható Altheimnél a tribusok és curiák kései, mesterséges szervezetként való felfogása. Az összehasonlító társadalomtörténet adataiban azonban egy ilyen feltételezés éppen olyan kevés támasztékra talál, mint magának a római társadalomnak belső szerkezeti és fejlődési vizsgálatában. Az egykorú görög történetből hiányzik minden analógia. Erre pedig a római tradíció — szokásához híven — nyilván nem mulasztott volna el hivatkozni, ha a tribus- és curia-beosztást nem tartotta volna maga is elvitathatatlanul ősi, a történeti kor hajnalán keletkezett intézménynek. A nemzetségi szervezet tudatos megváltoztatására nincs példa az itáliai fejlődésben sem, legfeljebb arra van bizonyíték, hogy a nemzetségi szervezetbe később nemzetségen kívülálló elemeket is felvettek. Erre gondol Mommsen a curiáknál, melyek szerinte, később a clienseket, illetve a plebejusokat is felvették.50 Szavazati jogot azonban Mommsen szerint sem kaptak a nemzetiséghez nem tartozó' elemek a centurialis államrend kialakulása előtt.5 1 Különösen képtelennek tűnik fel az a feltételezés, hogy a gensi ezervezet megváltoztatására vagy gyengítésére irányuló törekvés éppen az etruszk uralom alatt érvényesült. Mint már szó volt róla, az etruszk társadalom nem ismerte a tribus- és curia-szervezetet; legmagasabb társadalmi jellegű organizációja a nemzetség volt. Az a nagy nemzetség-kultusz, mely annyira jellemző az etruszkokra,52 hatással volt Rómára is. Mint látjuk, az etruszk nemzetségek kultuszai Rómában is feltűnnek, sőt mint a nyelvészet megállapította, a római névrendszerben a nemzetségnév jelentkezése maga is etruszk hatásra vezethető vissza.5 3 47 Az irodalom Leifernél: Studien zum antiken Führeramt I. 80. sk. 48 V. ö. Leiter: Studien 82. 1., A. M. Colini: II fascio littorio, Roma 1932. 40 Wagenwort: Imperium, Amsterdam 1941. 50 St. R. III. 66. 1. 51 St. R. III. 92. 1. Az athéni történet analógiáira v. ö. G. de Sanctis: Atlhis, 58. sk. 1. 52 V. ö. Pallottino: Etruscologia, Milano 1942. 169. sk. 53 Fraenkel: Namenwesen, PW XVI. (1935.) 1668. sk.
