Századok – 1945-1946
Tanulmányok - FISCHER ENDRE: A római társadalom legrégibb szervezetéhez 179
A RÓMAI TÁRSADALOM LEGRÉGIBB SZERVEZETÉHEZ 185 tribusok kapcsolatait, ezek eredeténél az etruszk befolyást éppenúgy kizártnak tartja, mint mesterséges kormányzati reformmal magyarázott származásaikat. „A tribus ok nevét is nyugodtan érthetjük most ,harmadrész"-eknek és kimondhatjuk, hogy nem lassú fejlődés, nem is törvényhozói aktus hozta létre őket, hanem egy ősi szakrális politikai szervezetforma bélyegét viselik magukon."3' Az Alföldi által felsorakoztatott bizonyítási anyag elég súlyos, hogy a tribusok kérdését eldöntöttnek tekintsük. A legújabb vallástörténeti kutatások további adatokkal támasztják alá e koncepció érvényét,3 6 és ugyanezt mondhatjuk azokról az érvekről is, melyeket rokon tudományok területéről sorakoztathat fel a kutatás. Az ősi három tribus etruszk elnevezése inkább ezek régi eredete mellett, mint etruszk származása mellett bizonyít. A tribus-beosztás az etruszkoknál hiányzik, éppen úgy, mint a curia-szervezet is. Az a homályos bizonyíték, mely ilyen irányban felbukkant, mint később látni fogjuk, téves alapokon nyugszik és a legmodernebb etruszkológia nem is vesz tudomást róla. A tribus és curia ősi itáliai szavak. Az etruszk társadalom legmagasabb szervezete a lautn, lavtn, mely a gensnek, a nemzetségnek felel meg. Ha a 3 gensi tribus etruszk nemzetségektől kapta nevét, az csak amellett bizonyít, hogy a törzsi tribus szervezet még érvényben volt akkor, mikor a rómaiak ősei az etruszkokkal érintkezésbe kerültek, másrészt arra vall, hogy az etruszk nyelvben hiányzott a tribusnak megfelelő SIZÓ. Az ősi latin politikai organizáció, lia az etruszk hatás nyomai fel is tűnnek rajta, nem alakult át az etruszk uralom befolyása, alatt.37 A nyelvészeti elemek ezen a téren éppen olyan kevéssé meggyőzőek, mint az ősi vallási szervezetnek forrásainkban kimutatható nyomai. A curiák kései etruszk kori eredete mellett Altheim a legpozitívabb érvet a vallástörténet síkján kereste. Szerinte a római vallás legrégibb rétegében feltűnő etruszk és görög istenségek ünnepeit már az ősi naptár fenntartotta, amely pedig már feltételezi a curiák fennállását, A naptár ugyanis számon tart olyan ünnepeket, melyeken a curiák mutatnak be áldozatokat.3 8 Az nagyon plausibilis, hogy etruszk nemzetségi istenek szerepelnek a római vallás legrégibb rétegében; ez annál kevésbbé feltűnő, mert hiszen történeti tény, hogy egy etruszk gens (a Tarquiniusoké) elnyerte Róma trónját. Sőt olyan hangot is hallunk egy etruszkológus részéről, hogy a Róma fölötti uralom etruszk városok között váltakozott.3" Az sem látszik valószínűtlennek hogy mielőtt az etruszk dinasztia elfoglalta Rómában a trónt, már akadtak etruszk nemzetségek, melyeket a római nemzeteégszervezet befogadott. Előfordulhatott, hogy etruszk nemzetségek, miután befogadták őket a curiákba, fejlettebb vallási kultúrájukkal olyan tiszteletet szereztek gensi istenüknek, hogy a curia is áldozatot mutatott be neki.40 Csak éppen arra nincs bizonyíték, ami az Altheim-féle felfogás mellett fontos érv lehetne, hogy tudniillik a Fornacalia és Fordi-36 Alföldi: id. ért. 16. 1. 38 G. Dumézil: Les débuts de la religion romaine. Mémorial des Études latines. Paris 1943. 325. skk. 1. — V. ö. u. a.: Jupiter, Mais, Quirinus. Paris, 1941. 37 V. ö. Leifer: Studien stb. 83. 1. 38 Wissowa: Religion und Kultus der Römer (1912.) 158., 192. 1. 39 Ducati: Storia d'Italia L 1.42. 1. 40 V. ö. Varro, de К 1. VI. 23., PW IV. U821., Altheim, RRg. I. 39.
