Századok – 1945-1946
Tanulmányok - FISCHER ENDRE: A római társadalom legrégibb szervezetéhez 179
18Э FISCHER ENDRE jelentőségük pedig szinte kortól függetlenül élt tovább a következő századokon át. A fentiek alapján talán nem túlzott az a következtetés, hogy a euriák jelentősége túlmegy egy fontos kormányzati reform érvényén. Az a körülmény, hogy a patriciusok olyan makacsul ragaszkodtak hozzá, hogy a curiákban csak a régi nemzetségek leszármazol kapjanak helyet, és az állam még a köztársaság végén is fontosnak tartotta fenntartásukat éppen sacralis jellegüknél fogva, felülemeli ennek a társadalmi rendszernek a jelentőségét minden politikai változás és kormányzati reform kapcsolatán. A római állam és társadalom a curiákban még a köztársaság végén is az ősi római társadalom reprezentánsát s kultuszaiban a Rómát kis kezdetekből várossá majd nagyhatalommá tevő ősi istenek megnyerésének eszközeit látta. Az etruszk uralmat követő korok tehát nem tesznek tanúságot a mellett, amit Altheim állít a curiák és tribusok keletkezésétről, hogy tudniillik nem ősi, hanem mesterséges társadalmi alakulatok, melyek éppen úgy mint a tribusok, a Róma feletti etrusiak uralom alatt jöttek létre. Altheim szerint római államról az etruszk hódítás előtt nem is beszélhetünk, hiszen neve alapján maga Róma és első királya Romulus is etruszknak tekinthető. Altheim is, mint Mommsen, a királyságot egységes intézménynek tartja;3 2 csakhogy míg Mommsen, az etruszk fennhatóságot Róma felett nem vette számításba, Altheim a királyság korát az etruszk korszakkal azonosítja. Az etruszk nyelvészeti vonatkozások mellett bizonyítéknak tekinti a római vallás legrégibb rétegében feltűnő etruszk elemet. Ezt a legrégibb réteget már a curiák keletkezése után létrejött ősi naptár fenntartotta. Ami a nyelvészeti érveket illeti, már Beloch túlzottnak tartotta azokat a messzemenő konzekvenciákat melyeket Schulze nyelvészeti eredményeiből a modern történetkutatás levont.33 Ha nem is lehet követni Belochot az etruszk befolyás tejles elutasítását valló nézetében, az alábbi fejtegetések talán érveket szolgáltatnak annak bizonyítására, hogy a római állam alapítását és primitív társadalmi szervezetének kialakulását nem kapcsolhatjuk össze a Rómát mintegy 150 évig kormányzó etruszk uralommal. A tribusok problémáját egészen új, az Altheim-féle felfogást megdöntő világításba helyezték azok a széles alapon végzett kutatások, melyeket éppen vallástörténeti síkon, de az ethnologia és a régészet modern eredményeinek felhasználásával Alföldi András végzett.3 4 Az euráziai népeknél, az ősi medvekultusszal kapcsolatban Alföldi a matriarchatusra jellegzetes társadalmi' tagozódás nyomait ismerte fel. E vizsgálatok során fény derült arra, hogy az indogermánoknál, de más népeknél is — még az apajogú társadalmi rend legmarkánsabb képviselőit sem kivéve — a kultúra kezdetleges fokán egy hármas tagozódású társadalmi rendszer vonásai figyelhetők meg, melyek a matriarchális fejlődésre vezethetők vissza. E kutatások keretében meggyőző érveléssel dönti el Alföldi az ősi római tribusok, a Ramnes, 'Pities és Luceres problémáját is. Vallástörténeti és régészeti alapokon tisztázva az ősi hármas szervezet és a 3! R. St. R. II. 10. sk. 33 RG. 327. 1. 34 Medvekultusz és anyajogú társadalmi szervezet1 Euráziában, Nyelvtud ICözl. 50. 1936. 5. skk. 1. V. ö. u. a.: A tarchan méltóságnév eredete, Magyar Nyelv 28. 1932. 205. skk. к
