Századok – 1945-1946

Tanulmányok - ELEKES LAJOS: A dinasztikus elv a román államfejlődésben 147

156 'ELEKES LAJOS dés. „Valamiféle István, aki ,os de domn'-nak adta ki magát" — írja közömbösen egy 1566-i balsikerű vállalkozóról Ureche krónikája. A századvég több trónkövetelőjéről és uralkodójáról még ennyit sem mond. Megelégszik a ténnyel, bogy uralomra törtek és esetleg elérték céljukat.17

A vajdacsaláddal való származásrendi kapcsolatokra azért — inkább csak illendőségből — még jóidéig hivatkoztak. Vitéz Mihály, a XVI—XVII. század fordulóján Havaselve nagytehetségű uralkodója, aki bojári, sőt eredetileg még alacsonyabb sorból emelkedett a fejedelmi hatalom magaslatára, szintén szükségét érezte, hogy vajdafinak állítsa magát s ezzel elejét vegye az esetleges gáncsnak, vagy kisebbítésnek.18

De ezeket a hivatkozásokat már nem vették olyan komolyan, mint a pár évtizeddel előbbieket. Hogy is vehették volna, amikor például egy § erb a ri postelnic, a későbbi Çerban Radu vajda, aki uralkodása idején Basarahának nevezte magát, származásrendi jogalapjának azt tekintette, hogy anyai ágon a craiovai bánok nemzetségéből sarjadt, melynek egy másik ága száz évvel azelőtt Neagoe Basaraba személyében (csakhogy^ akkor, mint láttuk, még a vajdai házzal való törvénytelen, de közvetlen vérségi kapcsolatra való hivatkozással!) uralkodót adott az országnak.19 Máskép fogták fel a dolgot száz évvel előbb. A hivatkozásokat szigorúan! számontartották s a csalást, ha kiderült, irgalmatlanul megtorolták. Vlad Cälugär 1494. július 1-én teljes természetességgel írta a szebenieknek. hogy egy bizonyos embernek, akinek sorsáról érdeklődtek, orrát vágatta, mert vajdafinak mondotta magát. Még rosszabbul járt Danciu Gogoaça fia, Dräghici, aki az 1530-as évek vége felé lépett fel trónigényével s azt állítván magáról, hogy vajdai leszármazott, átmenetileg csakugyan sikerült az uralmat megkaparintania. Utóbb azonban a bojárok rábizonyították, hogy hazudott; erre elfogták, Konstantinápolyba szállították s ott felakasztották.20 Szemmellátható, hogy mindaddig, amíg a dinasztikus elv teljes erővel hatott a román vezetőrétegek uralomszemléletében, szigorúan büntettek minden kísérletet, mely az uralkodócsalád tagjainak körét oda nem valókkal akarta kiszélesíteni. Ezekkel az intézkedésekkel a fejedelmi vér, a mitikus jelentőségű „os domnesc" tisztaságát igyekeztek biztosítani, mégpedig egyébként a lehető leglazább formábim: a közvetlen férfiági leszármazáson kívül minden egyéb, további szűkítésre alkalmas szempontot (törvényesség, anya társadalmi állása stb.) elhanyagolva. -Természetesen az, hogy effajta intézkedésekre szükség volt, már önmagában is az elv erejének bizonyos hanyatlását, ellanyhulását jelzi: akadtak már 17

I kiad. 148. 1. 18

P. P. Panaitescu: Mihai Viteazul (Bueureçti, 1936) , 12—13. 1. 19

Filitti i. m. 36—37. 1. 20

Holott úgy látszik, valóban volt valamelyes kapcsolata a vajdai családdal, 1. Filitti i. m. 72. s köv. 1. — Cälugär levelét 1. Bogdan: Documente privitoare la relatiile . . 342. 1. CCXC1V. sz.