Századok – 1945-1946
Tanulmányok - CSAPODI CSABA: Két világ határán. Fejezet a magyar felvilágosodás történetéből 85
KÉT VILÁG HATÁRÁN 117 ban. Ebben a tekintetben nem különböznek a piaristáktól, akiket eddig a hazai felvilágosodásnak katolikus részről egyedüli képviselőinek tartottak. A newtoniánus irányzat, Benyák Bernáték Newtonért rajongó korszaka náluk is csak a század utolsó harmadában következett be, körülbelül ugyanabban az időben, amikor Nagyszombatban a hasonlóképen newtoniánus Horváth K. János kezdi meg professzori működését. Még kevesebb a megértés Nagyszombatban a racionalizmus és empirizmus nagy egyeztetőjének, Leibniznek (1646—1716) filozófiája iránt. Pedig a középeurópai protestáns egyetemeken egészen Kant felléptéig a leibnizi filozófia uralkodott, abban a némileg átalakított formában, amelyben Christian Wolf tankönyvei népszerűsítették. Természetes, hogy Reviczky és társai tankönyveiben, tipikus eklektikus módszerükhöz híven, Leibniz egyes igaznak tartott tételei is helyet kapnak. Jaszlinszky például az igazság kritériumaira vonatkozólag a leibnizi hármas evidenciái fogadja el, Leibniz három alapvető tételét azonban: a harmónia praestabilitát, a monasokról szóló tanítást és azt a megállapítást, hogy a világ nemcsak a maga nemében, hanem abszolúte véve is tökéletes, — elutasítja.9a Reviczky a test és lélek harmóniájára vonatkozólag elismeri, hogy az elmélet szellemes és nem áll ellentétben a lélek méltóságával, mégsem fogadja el Leibniz tételét az ellene felhozható nehézségek miatt."9 A monasok tanát azonban olyan éles hangon utasítja el, amilyennel sem Descartes, sem Newton esetében nem találkozunk: Leibniznek ez az elmélete Reviczky szerint „inkább a szellem fitogtatása, mint az igazság keresése okából terjedt el Németországban, — amint Eusebius Amort mondja fizikájában". Ez a rendszer, „vagy ha jobban tetszik, koholmány .. . homályosságánál, szerfölötti és semmi alapra sem támaszkodó újságánál fogva össze kellett volna hegy ömöljék. Mégis Németországban nemcsak védelemhez, hanem keresettséghez is jutott."100 Leibniznél is kedvezőtlenebb elbírálásban részesül Spinoza. Míg Ilobbes materializmusát például Ivancsics egyszerűen tudomásul veszi és megjegyzi, hogy ma Angliában sok követője van,101 addig Spinoza panteizmusát nem kíméli egyikük sem. Az „impius Spinoza", csak névleg keresztény, az ókoriaknak ezt a már elfelejtett „esztelenségét felújította", „minden szent és profán dolgot, őrültségeivel megtöltve, felforgatni törekedett". „Rendszere még cáfolatra sem érdemes, olyan messze: jár nemcsak az igazságtól, hanem a józan észtől is." így Reviczky.10 2 Jaszlinszky, nyilván az előbbivel közös forrás alapján, nagyon hasonló elítélő szavakat szól: „Ez az istentelen ember . .. saját eszével és a legnemesebb 98 Jaszlinszky: Logica 147. 1., Metaphysiea 117. 1. 99 Reviczky: Metaphysiea 237—238. 1. 100 Reviczky: Physica I. 25. 1. 101 Ivancsics: Metaphysiea 108. 1. 102 Reviczky: Metaphysiea 136, 230. 1.
