Századok – 1945-1946

Tanulmányok - CSAPODI CSABA: Két világ határán. Fejezet a magyar felvilágosodás történetéből 85

KÉT VILÁG HATÁRÁN 115 bevezetésében a fizika négy descartesi szabályát mint „aureae Cartesii leges"-t idézi és megállapítja róluk: méltók arra, hogy minden filozófus esküdjön rájuk.9

0 Végeredményben tehát megállapítható, hogy a nagyszombati professzorok, ha nem is nevezhetők cartesiánusoknak, mégis sok lényeges pontban csatlakoznak Cartesius felfogásához, főleg a logikában és ismeretelméletben. Hogy a fizikában, a természetbölcseletben, aránylag-kevés a cartesiánus hatás, az nem meglepő. Nemcsak azért, mert Descartes-nak sem ezen a téren voltak a legjelentősebb alkotásai, hanem azért is, mert a fizika Descartes korától a XVIII. század közepéig egy évszázadot fejlődött s ennek következteben a természetbölcselet is más utakon járt már. A cartesiánus természetbölcselet háttérbeszorulása tehát éppen szerzőink korszerűségének a bizonyítéka. A XVIII. század természetbölcselete nem Cartesius racionális filozófiájának, hanem elsősorban Newtonnak hatása alatt áll. Körülbelül egy fél évszázaddal Descartes Methodusának megjelenése után egy másik nagyjelentőségű munka szólt bele a kor szellemi életének irányításába. Isaac Newton (1642—1727), a XVIII. század legnagyobb fizikusának és természetbölcselőjének háromkötetes munkája ez: Naturalis philosophiae principia mathematica (16Ç7). Newton alakítja ki teljes következetességgel a zárt világmechanizmus képét, amely az Istentől megszabott törvények alapján csodálatos szerkezetként működik. Mozgatója a minden fizikai tünemény végső okául felvett nehézségi erő.9

1

Newton hatása igen nagy volt a fizikában és a természetbölcseletben, hamarosan a hívek nagy tábora állt követésére készen s a newtoniánusok éppen olyan jelentékeny iskolát alkottak, mint a cartesiánusok, akikkel szemben a legtöbb ponton ellentétes nézeteket vallottak. Newtonnak mint gyakorlati fizikusnak természettudományos eredményei modernebbek, maradandóbbak és megbízhatóbbak voltak a pusztán racionálisan filozofáló, elméleti ember, Cartesius fizikai vonatkozású elveinél. így azután fokozatosan az egész cartesianizmus, racionalizmus kénytelen átengedni a teret a newtonianizmusnak. A XVIII. század közepén megjelent nagyszombati tankönyvekben azonban még kevés nyoma van ennek az eltolódásnak. Cartesius hatása még sokkal nagyobb rájuk, mint Newtoné. 90

Ez a négy szabály: 1. Csak azt fogadjuk el igaznak, amit biztosan és evidensen igaznak ismerünk. 2. A nehézségeket annyi részre kell osztani, amennyi alkalmas megoldásukra. 3. A gondolkodás mindig bizonyos sorrendben folyjék. 4. Semmit el ne mellőzzünk. Cáfolja, hogy ez hiteUenes lenne, mert teológiai értelemben a hitigazságok is evidensek, vagy legalább észszerűen hihetők, „ac proinde cum prima Cartesii regula non pugnant." (Ádány: Physica 28. 1.) 91

Kecskés i. m. 356. 1. 8* Г