Századok – 1945-1946
Tanulmányok - CSAPODI CSABA: Két világ határán. Fejezet a magyar felvilágosodás történetéből 85
114 CSAPODI CSABA linszky és Ivancsics a Leibniz-féle hármas evidenciát fogadja el (evidentia intellectus, sensus et auctoritatis), Reviczky ellenben szószerint Cartesius álláspontját vallja: „Cartesius-szal együtt azt vélem: a biztos és evidens gondolkozásnak legáltalánosabb elve az, hogy amit valamely dolog tiszta és világos fogalmában (idea clara et distincta) fölismerünk, azt valóban tulajdonítani lehet neki."84 A velünkszületett fogalmak, az ideae innatae kérdésében azonban Reviczky, Jaszlinszky és Ivancsics egyaránt elutasító álláspontot foglalnak el: velünk született fogalmaink nincsenek, hanem minden ismeretet érzékeink közvetítésével szerzünk. Akár a, skolasztika hagyománya ez, akár az empirizmus hatása, mindenesetre ezen a téren a racionalizmus teóriája vereséget szenved náluk.8 5 Mindezek alapján világos, hogy a logikában igen erős Descartes hatása. Sokkal kevésbbé mondható ez a filozófiai oktatás másik két stúdiumáról, a metafizikáról és a fizikáról. Itt szerzőink legtöbbnyire a Cartesius-féle megoldásokkal szemben döntenek. Hogy csak néhány fontosabb metafizikai kérdést érintsünk: Jaszlinszky szerint, bár nincs bizonyíték arra, bogy több világ lenne, de a több világnak létezése önmagában nem lehetetlenség, mint ahogy a cartesiánusok tanítják. Ugyancsak téved abban, szerinte, Descartes, hogy semmiféle causa finalis-t nem ismerünk. Tévesen tulajdonítanak a cartesiánusok az értelmes lényeknek is csak belső, akarati cselekvéseket, míg magukat a cselekvéseket Isten vinné végbe.88 Ivancsics és Reviczky hasonló felfogásúak az említett problémákban. A hely mibenlétéről vallott descartesi felfogást is abszurdumnak mondja Reviczky. Ugyancsak elveti Cartesius fontos tételét, mintha a lélek lényege az aktuális gondolkozásban lenne Nem fogadja el a test és lélek kapcsolatának az occasionalismus-szal rokon cartesiánus felfogását sem.8 7 Viszont a tér meghatározásánál Ivancsics külön kiemeli, hogy „mi a cartesiánusokhoz csatlakozunk".8 8 A fizikában teljesen eklektikusán egyes tételekben Descarteshoz csatlakoznak, de a többségben nem. Reviczky itt helyenként gúnyos hangot is megüt, s felhívja a figyelmet a-francia jezsuitának, P. Dánielnek Descartes-ot cáfoló „szellemes és i«en kellemes" értekezésére: Iter per munduin Cartesii.89 Ádány ellenben fizikája 84 „Censeo: cum Cartesio generalissimum princípium certae et evidentis cognitionis esse istud: quidquid in idea clara el distincta alicujus rei cognoscitar, id Uli vere tribui potest." (Reviczky: Logica 1,29. 1.) 85 „... si Ideae innatae darentur, et eae menti nostrae imprimerentur, mens humana ad eas Ideas mere se passive haber&t, quod fidei etiam, non tantum rationi repugnare videtur." (Reviczky: Logica 33. 1.) — „Mentes nostrae nullas habent ideas sibi innatas." (Jaszlinszky: Metaphysica 214. 1.) — „...ideas nostras omnes pendere a sensibus ..." (Uo. 238. 1.) — „Ideae nullae sunt menti nostrae congenitae; sed omnes ab ipsa efficiuntur." (Ivancsics tételei Szegedi Imre avatása alkalmával. L. 19a. jegyzet.) 84 Jaszlinszky: Metaphysica 104—106, 112, 209—216. 1. 87 Reviczky: Metaphysica 156, 210, 244. 1. 88 Ivancsics: Metaphysica 1©2. 1. 89 Reviczky: Physica I. 35. 1. — Ugyanő: „Verum si ullihi, hic certe Carlesium suus vortex destituit." (Uo. 180. 1.)
