Századok – 1944

Ismertetések - Tárkács Szűcs Ernő: Mártély község népi jogélete. Ism.: Degré Alajos 566

568 RÉGÉSZET M ŰVÉSZETTÖRTÉNET tartja sokszor igazságtalannak a bitói ítéleteket, mert közvetlen kára származik belőlük, hanem mert a jogszabályok is, az igazságszolgáltatás is figyelmen kívül hagyja a nép szokásait és jogi meggyőződését. A továbbiakban végigvisz a mártélyi ember egész életének, személyi és vagyoni viszonyainak magánjogi kapcsolatain. Nem ragaszkodik a szokásos magánjogi felosztáshoz, csak a személyi és vagyoni részt választja külön. Ez nem hiba, mert közelebb kerülünk a nép életéhez, és nem kényszerül a s/erző olyan kérdésekhez is hozzászólni, amihez nem igen talált Mártélyo'n adatot, pl. a kötelmi jog számos kérdéséhez. Talán, ha jogi rendszer szerint halad, néhány kérdést, amire vonatkozólag bizonyára talált volna adatot, mint pl. a tényleges birtoklás, illetőleg ehhez fűződő következmények, nem mellőzött volna. Így is találunk azonban elszórtan igen érdekes megállapításokat, amiket külön problémának nem fogott fel, pl. a telekkönyvben való bizalmat, az ingatlanelidegenítések gondos bejegyeztetését, a szerződésnek kézfogással való megkötöttségét stb. Ezeknek az adatoknak használhatóságát a szükséges tárgymutató hiánya nehezíti. Közlése színes, változatos. Pontos, de nem tudálékos, a gondolkodásmódot igveksz'k az elbeszélők hangján és szavaival ismertetni. A jogtörténetnek talán a legtöbb szolgálatot a házassági és öröklési jogszokások ismertetésével teszi. Érdekes az a megfigyelése, hogy legénynek leánnyal való vadházassága nem fordul elő, de sok a vadházasság az elváltak és özvegyek között, talán nem is annyira azért, mert nem szeretnek perelni és az elváltak nem bontják fel házasságukat törvényesen is, hanem inkább azért, mert restellnek idősebb korukban újra a pap, illetve anyakönyvvezető elé állni. Az ilyen vadházasságot nem tartják erkölcstelennek, az ebből származó gyereket sem csúfolják zabi gyereknek. Vájjon ez a gondolkodásmód nem vezethető vissza arra a régi középkori elvre, amely pl. a katolikus papok házasságára vonatkozó egyházi szabályokban nyilvánult meg (nálunk Szent László törvényeiben, de egész Európában ismert volt). Ellenkező a gondolkozás Kiskunhalason (Papp László i. m. 31 1.). Egészen újszerű az is amit a viszonthitbérről ír, t. i. a gazdalányt feleségül vevő szegénysorsú vő az apósa vagyonából magára írat valami földet, hogy lia a házasság gyermek születése előtt megszűnnék, munkája ellenértékéhez azért hozzájusson. Jogtörténeti jelentőségű az is, hogy szülők házát kiemelik a hagyatékból és egy fiúnak juttatják egészen. A gazdák inkább a legfiatalabbnak, a zsellérek inkább a legöregebbnek. Ez a Werbőczynél olvasható szabálynak érdekes továbbélése tételes magánjogunk ellenére, ami annál is lényegesebb, mert a szülői háznak a legfiatalabb fiúra való szállását Werbőczy sem minden esetben érvényesíti, hanem csak akkor, lia a ház nem kőből vagy egyébként nagy költséggel épült. Mai pedig, ha vidéken a házakat nem is építik 4cőből, az egész — csekély — vagyonhoz mérten nagy értéket jelentenek. Lényeges az a megkülönböztetés is, hogy a gazdák, akiknél inkább van öröklött (ősi) vagyon, haláluk előtt „levetkeznek" és szétosztják a vagyont, vagy legalább is használatra kiadják gyermekeiknek, előnyben részesítve a fiúkat, míg a többnyire csupán szerzett vagyonnal rendelkező zselléreknél haláluk után „a törvény osztja el a vagyont", azaz szabad utat engednek a tételes jog szerinti egyenlő osztály érvényesülésének. Inkább tételesjogi jelentőségű (bár — a régi jobbágygazdálkodásra emlékeztetve —• a jogtörténeti érdekességet sem nélkülözi) az, hogy a legkedveltebb, és szerzésre törekvő embernek legkívánatosabb munkarendszer a részesként való elszegődés (feles, harmados, negyedes, a szerint, hogy az egész gazdasági munkát ő végzi-e el, vagy csak a kapálást és terménybetakarítást, valamint, hogy a föld minősége több vagy kevesebb munkát kíván-e, még a halászok is szívesebben a zsákmányból való százalékért halásznak, mint napszámért. Egészben теле a dolgozat sok kérdésről jól tájékoztat, reményt ad arra, hogy a szerző fiatalon elindulva, a népi jogszokásgyüjtés terén még nagy eredményeket fog felmutatni, az új sorozat további füzeteit pedig most már alapos igényekkel várjuk. Degré Alajos