Századok – 1944
Ismertetések - Bakács István János: Hont vármegye középkori egyházas helyei. Ism.: Gyenis András 554
554 IRODALOM- ÉS EGYHÁZTÖRTÉNET prózában a kit utóbbi a legjellegzetesebb képviselője a naturalista, illetveszimbolista ízlésiránynak. A magyar irodalom 1941-ben megjelent Kis Tükréből egyik sem hiányozhatik. Eddig csupán hiányokat és következetlenségeket említettem fel. Hadd emeljem ki befejezésül e kis könyv egy igen elismerésreméltó tulajdonságát,, azt tudniillik, hogy az içô minden korszakban következetesen rámutat azokra a vonásokra, amelyekkel a magyar irodalom eltér a megfelelő európai ízlésáramlattól. Ilyen, nagyközönségnek szóló áttekintésben erre különösen szükség van, különben az olvasó könnyen azt hiszi, hogy irodalmunk semmi egyéb, mint puszta utánrezgése az európai ízlésáramlatoknak. SZABADI BÍÉLA ARANYSZÁJÚ SZENT JÁNOS KONSTANTINÁPOLY ÉRSEKÉNEK ISTENI LITURGIÁJA A keleti ortodoxhitü magyarok részére görög eredetiből magyar nyelvre fordították és az ószláv és román szöveggel egybevetették: Herki Feriz és I'opovits István. Budapest 1944, Görögkeleti Hittudományi Főiskola, 99 1. 8°. A budapesti görögkeleti, hittudományi főiskola két lelkes tanára magyarra fordította Aranyszájú Szent János liturgiáját, főleg a legrégibb liturgikus emlék, a VIII—IX. századbeli Codex Barbesinus alapján, mely a legtökéletesebben őrizte meg az eredeti szöveget és figyelembe véve az ószláv és rumen eltéréseket. A fordítók igyekeztek az eredetinek ősi, régies szépségét fenntartani. Kellően okadatolják meg a liturgiának magyar nyelvre való fordítását, idézvén I. kor. 14, 16 szövegét: „mert ha lélekkel mondasz áldást, az ott levő avatatlan miképen fog a te hálaadásodra Áment mondani, mikor nem tudja, mit beszélsz". Ez a munka is elősegíti a felállítandó Görögkeleti Magyar Egyház újjászületését. Felemlítendő, hogy a görögkeleti hittudományi főiskola elismerésre méltó tevékenységet fejt ki. A többi közt megemlítjük Berki Feriz művét: •A magyarországi ortodox keleti egyház szervezése (1942); Popovits István értekezését: A kereszténység kezdete a magyarok között (1943); ugyancsak Popovitstól megjelent egy Egyetemes Egyháztörténelem a görögkeleti theológial tankönyvek sorozatában. Mindezek külön ismertetést érdemelnek. Felemlítjük még e helyt a Magyar Szemlében, 1,941. májusi számában megjelent kitűnő cikket: Plurimus, ismeretlen írótól. Szerinte is a magyarság jórészben a görög rítusban ismerkedett meg a kereszténységgel. Ezek a görögkeleti magyarok idővel belekerültek a rumen (oláh), illetve szerb nemzeti egyházba, mások meg a görögkatolikus rumen egyházba, hol nagyrészük eloláhosodott. Mindazonáltal — tekintet nélkül a még magyarnyelvű görögkeleti magyarok létszámára — fel kellett volna már dolgozni 1868-ban az egész országra kiterjedő autokefal görögkeleti magyarnyelvű egyházat, mely tagozata lehetne a magyarországi görögkeleti egyháznak is, melynek tagjai nem csak az elmagyarosodott görögkeleti hívők volnának, hanem azok a magyarok is, akik még az Árpádok korában vették fel a kereszténységet, görög ritus szerint. THIM JÓZSKF (Post,hidegkút) BAKÁCS ISTVÁN JÁNOS: HONT VÁRMEGYE KÖZÉPKORI EGYHÁZAS HELYEI. Budapest 1943, Stephaneum-ny. 16 1. 8°. — (Klny. a Regnum Egyháztörténeti Évkönyvből.) Első szent királyunk azzal a törvényével1 , mely szerint minden tíz falunak egy templomot kellett építenie, nemcsak az istentiszteletek számára akart méltó hajlékokat állíttatni, hanem az egyházszervezet kiépülését is munkálni kívánta. Idők jártával, amint szaporodott a lakosság, megnőttek a vallásos igények is, ami azután újabb .templomok építését indította el. A szerző alapos okfejtéssel!, levéltári adatok alapján rajzolja meg Hont vármegye középkori egyházföldrajzi térképét és tárja fel a megye középkori hit- és vallási életé-
