Századok – 1944

Ismertetések - Földi János: Világostól Josephstadtig. Ism.: B. K. 552

552 TÁRSADALOM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET körökben is ismeretessé vált, tipikus egyénisége korának. Kora nagy embereivel való kapcsolatai révén (ott van Liszt Ferenc soproni hangversenyén, figyelmeztető levelet intéz honleányi aggodalmában Wesselényihez és lelkesedéssel kapcsolódik bele Széchenyi István eszméinek gyakorlati megvalósításába) általánosabb érdeklődésre is számot tarthat. CSAPODINÉ GÁRDONYI KLÁRA BEZERÉDJ ISTVÁN ÉS A SZÁZÉVES SZEKSZÁRDI KASZINÓ. Emlékkönyv Bezerédj István szobrának leleplezési ünnepére. Szerk. Bodnár István. Szekszárd 1942, Molnár ny. 196 1. 8°. A főcím megtévesztésre adhat alkalmat, mer| arra látszik mutatni, mintha az emlékkönyvben Bezerédj Istvánnak a szekszárdi kaszinóval kapcsolatos tevékenységéről lenne szó, holott a valóságban csupán annyi a kapcsolat Beze-Tédj és a szekszárdi kaszinó között, hogy a Bezerédj-szobor felállítását a szekszárdi kaszinó kezdeményezte és vitte keresztül. Az emlékkönyv nagyobb részét (99—196. 11.) a kaszinó története foglalja el, amiben még helyi vonatkozásban sincs kimagasló mozzanat, mint a legtöbb vidéki kaszinó története is ilyen jellegű. Annál figyelemreméltóbb az emlékkönyv első része (1—99. 11.), ahol Bezerédj közéleti tevékenységének jellegzetesebb vonásai nyertek tömör méltatást. Mint politikust, törvényhozót, közgazdászt és büntetőjogászt ismerjük meg ezekből a rajzokból, de a Bezerédj-család története és Bezerédj István családi élete is sikerült rajzokban nyernek megvilágítást. Sajnos, Bezerédj vármegyei szereplésének rajzát nélkülözzük. Erre pedig mindenképen szükség lett volna, hiszen mint a vármegye főjegyzője komoly szerepet játszott a municipiális életben. Végigolvasva az ünnepi albumot, a recenzensnek meg kell állapítania, hogy a mai kor alig értheti meg Bezerédj egyéniségét s nem értékelheti helyesen tevékenységét. Legfeljebb naiv ábrándozót lát benne, aki külön álomvilágban élt. Bizonyos, hogy nem volt a mai értelemben vett reálpolitikus, kinek közéleti tevékenységét elsősorban a hasznosság elve irányítja, inert politikai elképzelései mindig eszmei forrásból táplálkoztak. De ha mint politikus nem is ért fel reálpolitikus kortársaival, mint ember magasan fölöttük állott, mert eszményeit nem csupán szóval és tettel hirdette, hanem ezek az eszmények telték ki lelke tartalmát. Mint minden idealistának, neki is sokszor kelleti csalódnia, de ezek a csalódások soha nem ingatták meg lelki egyensúlyát. Bizonyságul halálos ítéletének kimondása utáni magatartására utalunk, amikoris a halálbüntetések megszüntetésének tántoríthatatlan bajnokához méltóan viselte magát. Az emlékkönyvet Bodnár István szerkesztette és ő készítette Bezerédj egyéniségének legmegkapóbb rajzait. GÁRDONYI ALBERT VILÁGOSTÓL JOSEPHSTADTIG 1849—1856. Földy János naplótöredékeiből közreadta Balassa Imre. Budapest 1939, Egyetemi Nyomda, 323 1. 8°. Földy Jánosnak, a nagyváradi jogakadémia tanárának, az 1848-as forradalmi törvényszék tagjának olmützi és josephstadti fogságában írt töredékes naplójegyzeteit közli Balassa Imre — ahogy maga írja — néhol átstilizálva, rendezve, csiszolva a följegyzéseket, de lényegükhöz nem nyúlva. Földyt Haynau törvényszéke 1849-ben halálra ítélte, majd büntetését 15 évi várfogságra változtatta s ebből 7 évet ki is töltött. Naplójából egy művelt, tárgyilagosságra törekvő ember szól hozzánk. A néha rapszodikus sorok pompásan érzékeltetik a rabok egyhangú életének hangulatát. A Haynau által elítéltek fogságára sok erdekes részletet tartalmaz, de ennél többet nem igen találunk benne; a korszak általános megítéléséhez új adatokat vagy szempontokat nem hoz. B. K.