Századok – 1944

Ismertetések - Zichy István gróf: Adatok egy XVII. századi katolikus főúri család történetéhez. Ism.: Waczulik Margit 551

TÁRSADALOM- ÉS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET 55T ZICHY ISTVÁN GRÓF: ADATOK EGY XVII. SZÁZADI KATOLIKUS FŐÚRI CSALÁD TÖRTÉNETÉHEZ. Öregebbik Zichy István gróf (1618-1693). Rudapest 1943, Stephaneum-ny., 31 1. 2. t. 8°. —- (Klny. a Regnum Egyháztörténeti Évkönyvből.) A rövid értekezési jelegzetes XVII. századi magyar főurat állít elénk. Az udvarhoz csatlakozók közül való, bár nem annyira a király, mint Zrínyi hívei, sőt bizalmas levelezést folytat a Wesselényi-féle összeesküvésből ismert Vitnyédyvel is. Vallásos katolikus, gyermekeit is ebben a szellemben neveli. Takarékos, jó gazda, vitéz magyar úr képe alakul ki előttünk főleg a családi levelezések elszórt adataiból, majd nyomon követhetjük az öregebbik Zichy Istvántól származó utódoknak sorsát is két generáción át. Említésre méltó,, hogy a királyhű családnak kuruc ága is van. Országos szempontból az az értekezés legérdekesebb része, melyben öregebbik Zichy Istvánnak a Wesselényiféle összeesküvéssel való kapcsolatait tárgyalja. Vitnyédyvel való összeköttetése, üzleti tárgyalásai Széchy Máriával, majd részvétele az ítélkezésben, ítéletének motiválása, családi sérelmei mindmegannyi beszédes bizonyítéka annak, mennyire szkematikusan, mennyire mereven képzeljük el a mult embereinek állásfoglalását s mennyire más, mennyivel emberibb képet ad az élet! Ez az életszerűség a legnagyobb értéke a rövid értekezésnek, melyet színesen egészítenek ki egykorú metszetek másolatai. WACZTTLIK MARGIT KULCSÁR ADORJÁN: OLVASÓKÖZÖNSÉGÜNK 1800 TÁJÁN. Budapest 1943, Szerző kiad. 89 [1] 1. 8°. Szerző az író-mű-olvasó hármas egysége szempontjából vizsgálja a XVIII—XIX. század fordulójának olvasóközönségét. Vizsgálódásait ebből az irodalmi szempontból terjeszti ki a magyar olvasóközönségre, a nem magyarnyelvű olvasmányok tehát legfeljebb csak mint negatívum érdeklik. Mégis az irodalomtörténeten túl történeti szempontból, a kor általános szellemiségének megismerése tekintetében is értékes tanulságokat hoz. Két fő szempontja: hogyan jutott el a könyv az olvasóhoz (a kiadás lehetőségei, mecénások, előfizetés, könyvkiadó vállalatok, hirdetések, könyvismertetések, könyvjegyzékek, könyvkereskedelem, kölcsönkönyvtárak) és hogy milyen társadalmi rétegek milyen magyarnyelvű olvasmányok iránt érdeklődtek. Történeti szempontból főleg ez az utóbbi kérdés az érdekes. Nagy anyaggyűjtés, sokszor jelentéktelennek látszó apró adatok gondos megvizsgálása alapján megbízható, dokumentált képet ad arról, amit eddig csak nagyjából, fő vonásaiban ismertünk: milyen alacsony volt e kor magyar irodalmi műveltsége, milyen nehezen jutott a magyar irodalom közönségéhez és milyen gyönge volt a magyar társadalom irodalmi igénye. C'SAPODI CSABA Z AD JELI SLACHTA ETELKA SOPRONI NAPLÓJA. 1838—1842. Sajtó alá rendezte és jegyzetekkel ellátta: Csatkai Endre. Sopron 1943, Városszépítő Egyesület kiadása, 155 1. 8°. Véletlen folytán került ismét napfényre egy napló a reformkorszakból. A fölfedezés és a kiadás munkájának érdeme Csatkai Endrét illeti meg. Magát a napló szövegét rövid, de részletes tájékoztató bevezetés előzi meg. A szöveg jegyzetelése kiválóan gondos és alapos munka. Külön ki kell emelnünk a tárgymutatót, amely minden tekintetben kielégítő tájékoztatást nyújt bármilyen természetű kutatás számára. Kár, hogy a szöveget nem lehetett teljes egészében közölni (a soproni vonatkozások kiemelésére kellett törekedni), mert általános szellemtörténeti szempontból — a szöveg megjelent részéből következtetve -—• bizonyára az elhagyott részek is érdekes adalékokat szolgáltatnának. A reformkor kutatója számára sokszor éppen a kevésbbé fontosnak, vagy érdekesnek minősített naplórészletek rejthetnek magukban lényeges és jellemző vonásokat. A napló írónője, aki később Szekrényessy Józsefné néven irodalmi