Századok – 1944
Tanulmányok - MÁLYUSZ ELEMÉR: A magyarság és a városi élet a középkorban 36
-54 MÁLYTTSZ ELEMÉR éppen olyan kevéssé tudunk felsorakoztatni, mint akár a németségéről az ő historikusai. A magyarság városfejlesztő, sőt alapító munkájára vonatkozólag, elismerjük, a Kassáról szóló magyarázat nem tekinthető bizonyítéknak. Ilyen gyanánt egyetlen olyan város múltja sem alkalmas, amelyben a középkor folyamán németek éllek. Minden esetben felmerülhet ugyanis a kétely, hogy hátha éppen a német elem végezte el a munka oroszlánrészét. Oly várost kell tehát keresnünk, amelynek színmagyar volta igazolható, másrészt pedig oly időben alakult ki. amelyben okleveleket viszonylag nagy számban írtak. Egyik ilyen városunk Miskolc. A vidék, ahol keletkezett, a magyarságnak a honfoglalás alkalmával megszállott, legősibb települési tájainak egyike. Neve eredetileg szélesebb területet, a Miskolc nemzetség szállásföldjét jelentette, a Tapolca vizétől a Sajóig terjedőleg. Itt több falu, így Csaba, Mályi, Tokaj, Szirma, Nyék alakult ki s ezek önálló telepekké fejlődése után korlátozódott a Miskolc név a nemzetségi központra, a téli szállásra. Ez még a XIV. század közepén is éppen úgy földesúri joghatóság alá tartozott, mint bármelyik más jobbágyfalu a környéken. Temploma is. mivel a földesurak alapították, magaslaton, az Avas-hegyen, tehát nem a házak között épült fel. Sőt urai 1347-ben megszerezve felette a pallosjogot, az uralkodóhoz fűző közvetlen kapcsolatát is megszakítják. Lakóinak munkakedve, szorgalma azonban már ekkor érvényesül: a termékeny domboldalakat szőlőkkel ültetik be s így a mezőgazdálkodásnak a középkorban elérhető legmagasabb színvonalára emelik. Mégis 1360-ban. szőlőinek jövedelmezősége ellenére, értékben elmarad a gömöri Rimaszécs mellett.36 Változást sorsában Nagy Lajosnak az az intézkedése hozott, hogy 1364-ben földesuraival, a Szécsiekkel elcserélte dunántúli birtokokért. A király nem Miskolc megszerzésére törekedett s nem is arra gondolt, hogy az önálló fejlődés útján elindítsa. A borsodmegyei Éleskővár és több falu közt Miskolc csak az egyik cseretárgy, a cél pedig, a király szavai szerint, a diósgyőri váruradalom kikerekítése. Diósgyőr ugyanis az uralkodó kedvenc tartózkodási helye, illő tehát, hogy közvetlen szomszédja is királyi birtok, ne pedig magántulajdon legyen. Miskolcból annyira nem szándékozott Nagy Lajos városi fejleszteni, hogy semmiféle kiváltságban sem részesítette. Annál nagyobb a lakosság érdeme, hogy támogalás nélkül is felküzdötte magát. Felismerte, hogy mint királyi uradalom tartozéka, bár a várnagy közvetítésével, megint kapcsolatba került az uralkodóval s élt az alkalommal, hogy a XIV. század végén a nagyobb telepek, a magánföldesúri hatalom alatl állók is, városias igazgatási szervezet formájában, tehát bírót és esküdteket választva, intézhetik ügyeiket. Amíg a XIII. században alapított városok mindjárt megalakulásuk percében nagy kiváltságok birtokosává lesznek, addig Mis-36 Fertály L.: Miskolc az Árpádok korában. Miskolc, 1928. 43. s köv. 1.
