Századok – 1944
Ismertetések - Kovács Márton: A felsőőri magyar népsziget. Ism.: Taba István 539
536 NÉPISÉG ÉS TELEPÜLÉSTÖRTÉNET 539 KOVÁCS MÁRTON: A FELSŐŐRI MAGYAR NÉPSZIGET. Budapest 1942, Sylvester ny. IV+I1I8. 1. 1 térk. 8°. — (Település- és népiségtörténeti értekezések 6.) A szerző — mint az előszóban mondja — azt akarja megállapítani, miként keletkezett a címben megjelölt népsziget, helyesebben: hogyan vált Felsőőr, Alsóőr, Örisziget, és Vasjobbágy.i magyarsága népszigetté. Munkája első fejezetében a népsziget-kutatás kialakulásáról és mai állapotáról ír. Felsorolja e tárgykörből a fontosabb német szakmunkákat. Ezek módszerét véve aztán alapul, írja meg az őrségi népszigetről szóló tanulmányát. A második fejezet a népszigetté válás előtti kort tárgyalja, ismertetve az őrök odatelepedésének valószínű idejét, szervezetét, jogviszonyait, és az oligarchia elleni küzdelmét. A népsziget történeti élete c. harmadik fejezet az őrség falvainak belső életét, birtokviszonyait, az adózás kérdését, a belső viszályokat, a vallási viszonyokat, az ellenséges pusztításokat és a honvédelemben való részvételük mértékét tárgyalja, vázlatosan, egészen az 1914—18. évi világháborúig bezárólag. A következő fejezet a nemzetiségi kérdésről szól, majd az őrség világháború utáni élete kerül tárgyalásra. Végül adattárt közöl a szerző nem sokkal kisebb terjedelemben, mint amekkorát a szövegrész elfoglal (50:68). Ebben megtaláljuk mind a négy község lakóinak neveit, részben az összeírások, részben az anyakönyvek alapján. Felsőőrön még a családok termékenységéről is kapunk képet, amennyiben K. közli az 1735—44. években házasságra lépő párok gyermekeinek nevét és születési idejét. Összeszedte a dűlők és határrészek neveit is. Az utolsó oldalon pedig térképen tünteti fel az őrfalvakat. Az adattárt ugyan összegyűjtötte K., de a szövegben nem tud mit kezdeni vele. Pedig ennek az alapján kellett volna megírni a munkát! még a tárgyalt szempontok rovására is. Ígéri ugyan az előszóban, hogy tisztázza majd, miként keletkezett a népsziget, de ezt a folyamatot, sajnos, nem látjuk. Pedig éppen e tekintetben van alapvető különbség a magyar és a legtöbb német népsziget között: az utóbbi t. i. bevándorlás következtében keletkezett, míg a mi esetünkben az őslakosság köré telepedtek idegenek és így vált a magyarság szigetté. A kérdést K. megoldhatta volna, ha a négy helységet körülvevő falvak névanyagát is összegyűjtötte és leközölte volna, bemutatván, hogy e falvakba mikor telepedtek idegenek. Az adattárt a szövegrészben is fel kellett volna dolgoznia és táblázatokkal világosabbá tennie az eredményt. Egy ilyen táblázat a következőképen lett volna például összeállítható: Felsőőr Magyar Német Bizonytalan Év Év nemzetség, család nemzetség, család nemzetség, család 1482 26 45 6 7 7 12 1549 28 55 6' 10 3 7 1554 35 48 5 9 2 3 1835 • 38 286 / 10 53 5 1 S (szláv) Ha aztán az adatokat térképre is felvázolta volna, akkor sokkal szemléltetöbb és áttekinthetőbb képet nyertünk volna a helyzetről. Ez jobban érdekelte volna az olvasót is, mint az őrfalvakat ábrázoló térkép, amely kevés összefüggésben van az előadással.
