Századok – 1944
Tanulmányok - MÁLYUSZ ELEMÉR: A magyarság és a városi élet a középkorban 36
A MAGYARSÁG ÉS A VÁROSI ÉLET A KÖZÉPKORBAN 53 később3 4 a főutcán jutottak hajlékhoz, ez az utcarész azonban — mint már Mencl igen helyesen megjegyezte — később csatlakozott a régihez. Újabb eredetét a plébániatemplom, a mai dóm fekvése is valószínűsíti. Nehéz volna ugyanis megérteni, hogy a város déli részében helyezik el alapjait, ha az egész főút helyét egyszerre jelölik ki a városalapítók. Sokkal valószínűbb; hogy ez a piacút, a város magja eredetileg északra sem nyúlott távolabbra, mint dél felé, úgyhogy a templom nemcsak tengelyében, hanem mintegy központjában is volt. E szerint a város, első kiterjedésében, a mai belvárosnak csak déli részét foglalta el, sőt ennek is csak közepét. Nem lehetett fallal körülvéve, mivel a két párhuzamos utca, amely a telkek külső szélén utólag alakult ki, egyenesen fut, holott ha városfal helyén keletkezett volna, oválisán meg kellene hajolniok, akár mint a valóban ott haladó, következő utcapárnak. Azt ugyanis lehetetlen fellennünk, hogy az első órában oly hatalmas területet öveznek fallal az alapítók, hogy azon belül később a dominikánusok lelke, templommal, kolostorral, gazdasági épületekkel kényelmesen helyet kaphatott. Kassának így kihámozható ősi települése, hosszú és széles piacutcájával, falak nélkül miben sem különbözik Iglótól. Ez pedig nem alapított város, mint latin és német neve: Nova villa (1268), Neudorf bizonyítja. Falunak hívták, mert eredetileg az volt s csak a XIV—XV. század fordulóján fejlesztették lakói várossá. Bizonyára nem szorul magyarázatra, hogy tudatosan várost alapító kereskedő vagy vállalkozó konzorcium nem érte volna be a szerény villa-Dorf névvel. De ha Igló szinte a szemünk láttára lesz faluból várossá, miközben — magától értetődően — főutcája északi és déli irányban meghosszabbodik, vájjon miért lett volna más az eredete és fejlődése a vele alaprajzilag megegyező Kassának? Természe'esen addig a fokig, amíg itt a párhuzamos utcák ki nem alakulnak. Ha emlékezetbe idézzük, hogy Kassa neve magyar eredetű, akkor még kevésbbé fogadhatjuk el a német városalapítás gondolatát. Sokkal hihetőbb, hogy egy útmen'i kétsoros település, amely a legáltalánosabb falutípusok egyike35 s amely neve szerint magyar lakosságú volt, fejlődölt, német bevándorlók tevékenysége során, de a magyar elem részvételével, fokozatosan várossá. Hamarabb, mint Igló és túlszárnyalva azt jelentőségben és kiterjedésben egyaránt. Helyzetünk nem könnyű, amikor közkeletűvé lett, szinte dogmává csontosodott felfogással szemben adunk hangot meggyőződésünknek. Főleg az a körülmény jelent nehézséget, hogy Kassa esetében a magyarság szerepéről szóló korai írásos emlékeket, mivel a kezdetek még az oklevélszegény időszakba nyúlnak vissza, 34 Karácsonyi J.: Szt. Ferenc rendjenek története Magyarországon 1711-ig. Budapest, 1923. I. k. 122. 1.; Wiek В.: Kassa története és műemlékei. Kassa, 1941. 299. 1. 35 Helbok, A.: Deutsche Siedlung. Wesen, Ausbreitung und Sinn. Halle, 1938. 23. 1.
