Századok – 1944
Tanulmányok - LOVAS REZSŐ: A szász kérdés Bethlen Gábor korában 419
• A SZÁSZ KÉRDÉS BETHLEN GÁBOR KORÁBAN 455 akaró fejedelmet csak kisszámú kísérettel lettek volna hajlandók beengedni, az országgyűlés befogadását pedig megtagadták. Bethlen válaszul az áprilisi fehérvári országgyűlés idején a szebeni főembereket a fejedelmi tábla elé idézte. Amikor a szebeniek látták, hogy a fejedelemnek van hatalma az ellenük való eljárásra, „ ... a mennyi insolentiával léptek fel elébb, éppen úgy meghunyászkodtak." Az univerzitás közbenjárását kérték, Bethlen erre kegyelmet is adott nekik, de a szászoknak írásban a következőkre kellett kötelezniük magukat: valahányszor a fejedelem vagy utódai Szebenbe akarnak menni, készségesen, befogadják. A fejedelemhez és a hazához hívek lesznek, aki köztük ellenük vét, megbüntetik. Veszély esetén nemcsak a fejedelmet és hadát, hanem a kisnemeseket is befogadják.14 8 Bethlen első hadjáratának megindulásakor a szászok passzív szerepet játszottak. Nem mozgolódtak, a kívánt katonaságot kiállították, de azonfelül önként támogatást nem nyújtottak. Bethlen időnkint tájékoztatta őket a hadmüveletek állásáról és hadicéljairól.14 9 Ellenségei viszont igyekeztek a szászokon keresztül nehézségeket okozni neki. A kétszínű Gratiani Gáspár moldvai vajda és a szászok jóakarója, Szkender basa 1619 őszén elszakadásra bíztatták őket, felelevenítve Erdély három vajdaságra osztásának gondolatát. Felhívták a szászokat, hogy küldjék hozzájuk Benkner Jánost, neki megadják a szükséges utasításokat. Ebből az akcióból nem lett semmi, mert Bethlennek idejében tudomására jutott a dolog. Keményhangú levélben visszautasította Szkender beavatkozását országa ügyeibe, s a portával is leinttette a temesvári basa egyéni akcióját.150 , Propagandacélokra a bécsi udvar is felhasználta a szászok közt lappangó elégedetlenséget. Híresztelték, hogy az erdélyi szászság nem helyesli a fejedelem hadjáratát. Csíky István püspök szászoktól nyert értesülések alapján mindenféle rémmeséket jelentett Bethlenről Pázmánynak.15 1 Sokkal nagyobb veszedelmet jelentelt Bethlenre és az 'egész magyarságra az, hogy 1620 elején a török nagyvezér és a mufti ismét felvetették a Benkner-féle tervet: Erdélynek a három nemzet szerinti három vajdaságra osztását. A törökök ugyanis semmi szín alatt sem akarták engedni, hogy Erdély és Magyarország egy kézben egyesüljenek. Ezért Bethlen magyar királysága esetére fel akarták Erdélyt osztani. Szerencsére Bethlen követei mindly Е. O. E. VII. 85—86., 481U-483. 1. 149 E. O. E. VII. 536—537. 1. — Ováry Lipót: Oklevéltár Bethlen Gábor diplomácziai összeköttetései történetéhez. Budapest, 1886. 507—508. L 150 Borsos id. m. 253. 1. — Pray György: Epistolae proeerum regni Hungáriáé. Posonii, 1806. III. 233. 1. — Szilágyi Sándor: Oklevelek Bethlen Gábor 1619—21. évi hadjáratai történetéhez. Magyar Történelmi Tár. IV. 2111. 1. — E. O. E. VII. 117. 1. 151 Podhraczky József: Okmányos közlések. Magyar Tört. Tár. VI. 251. 1.
