Századok – 1944

Tanulmányok - LOVAS REZSŐ: A szász kérdés Bethlen Gábor korában 419

421> LOVAS REZSŐ tatták a havasalföldi eseményekről és viszont tudósítást kértek tőle Sorbán Radul készülődéséről.7 3 Az összeesküvők helyzetét kétségtelenül meggyengítette az, hogy Bethlen 1614 augusztus elején megkapta az ünnepélyes meg­erősítést, az athnámét Konstantinápolyból A medgvesi részgyülé­sen maga Szkender basa nyújtotta azt át neki. Az ünnepségek al­kalmával valamennyi fejedelmi tanácsos kitüntetés jeléül kaftánt kapott a törököktől, csak Benkner nem, a magyarok külön kéré­sére.7 4 Ügy látszik mozgolódása már nagyon magára vonta a feje­delem figyelmét és ezért nyiltan is kimutatta iránta való bizal­matlanságát. Benkner ezért kénytelen volt a mozgalom irányításától visszahúzódni. Az összeesküvők azonban tovább dolgoztak és 1614 őszén, a lippai őrség zendülésében is benne volt a kezük.75 A bécsi titkos tanács is jónak látta további támogatásukat.76 Homonnai Györggyel is bevétették 1615. január 8-án az udvarnak adott reverzálisába, hogy a szászokat visszahelyezi régi jogaikba és városaikba beenged német telepeseket. A szász mozgalom irányítása 1615-ben Rhener János kezébe ment át. őt február folyamán szebeni polgármesterré választot­ták.77 Nem sokkal megválasztása után Bethlen a nagyszombati tárgyalásokra egyik követének nevezte ki. Kívüle még egy szász volt a megbízottak közt: Roth Pál segesvári polgármester. A két szász a nagyszombati tárgyalásokon Erdély érdeke ellen dolgo­zott. Azzal a kívánsággal álltak elő, hogy a szászok külön követ­séget is küldhessenek a két császárhoz, nélkülük viszont a feje­delem sehova ne küldhessen követet.78 Követelésüket elutasítot­ták, a szerződésbe azonban bevették a szász kiváltságok épség­•ben tartását és az udvar kilátásba helyezte a Forgách Zsigmond­nak adott kölcsön visszafizetését. A tárgyalások befejezése után az erdélyi követség hazatért, Rhener • azonban Bécsbe ment. Onnan irányította egyre nyíltabban a Bethlen elleni izgatást. Ezalatt Erdélyben a szász összeesküvés egy része kipattant. Ohrend Márton segesvári királybíró május 5-én a fejedelemtől kihallgatást kért és bevallotta, hogy részes egy ellene irányuló szervezkedésben. Kegyelmet kért maga és társai számára. Bethlen őrizetbe vétette, majd kiadta az. univerzitásnak azzal, hogy bár­mikor bíróság elé állíttathatja. Az univerzitás Kőhalom várában mintegy másfél évig szigorú őrizet alatt tartotta.7 9 Úgy látszik, 73 E. O. E. VI. 539. 1. 74 Hegyes id m. 501. 1. 75 Hurmuzaki: Documente. Volumul. IV. Partea I. 562. 1. 76 E. O. E. VII. 199. 1. 77 Seivert: Die Provinzialbürgermeister zu Hermannstadt (id. т.). 249. 1. 78 Borsos Tamás második konstanczinápolyi követsége. Mikó id. m. II. 271. 1. 79 Hegyes id. т. 520—522. 1. Е. О. E. VII. 271^272. 1. Müller (id. т. 182—183. 1.) Kraus nyomán tévesen 1614 végére teszi Ohrend letartóztatását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom