Századok – 1944

Tanulmányok - LOVAS REZSŐ: A szász kérdés Bethlen Gábor korában 419

A SZÁSZ KÉKDËS BETHLEN GÁBOR KORÁBAN Az a kérdés, miként lehetne a központi hatalom- s a szász önkormányzat, továbbá a szászság s a másik két politikai nemzet viszonyát összhangba hozni, a nemzeti fejedelemség korában egyike volt Erdély legkomolyabb problémáinak. A századok óta fennálló, de a XVII. században különösen kiélesedett ellentétek mély ethnikai, gazdasági, társadalmi, politikai és vallási okokban gyökereztek. Tíznél több emberöltő mult el azóta, hogy a szász nép a Déli és Keleti Kárpátok alján megtelepedett, elzárkózottsága a magyarsággal szemben mégsem csökkent, ellenkezőleg: fokozódott. Idegen kultúrája, nyelve, sajátos, szokásjoga ötödfélszáz év alatt mit sem vesztett teljességéből. Társadalmi alkata sokban módosult ugyan •— a sajátos erdélyi hűbéri-rendi viszonyok félreismerhetetlenül rányomták bélyegüket — polgárias fejlődésével azonban éppoly mértékben el is távolodott a katonai jellegét le nem tevő magyar nemességtől. Fokozódó mértékben indusztriálissá váló gazdasági életformája is mind mélyebbre hatoló ék lett a szász városok s a jellegzetesen agrár jellegű magyar-székely vidék között. Politikai autonómiájának fejlesztésében messze túlszárnyalta a másik két nemzetet. S mindezt betetőzte a reformáció, melyet a szászság lutheri formájában vett fel, miáltal spirituális életében is szembe került a túlnyomórészt kálvini hitvallásra tért magyarsággal. Túlzás nélkül mondható, hogy államot alkottak az államban. Városaik falai között a magyar nemességnek s a székelységnek nemcsak megtelepülési engedélyt nem adtak, de gyakran még hadimenedéket se. Fejlett nemzeti öntudatuk a XVI. század közepe óta ama hiedelem által is fokozódott, mely szerint őseiket Nagy Károly telepítette volna Erdélybe a magyarok megfékezésére.1 E tévhitnek is volt valami része a fejedelmi hatalommal s a inagvar-székely nemzettel szemben fennálló antagonizmusuk erősödésében. A fejedelmek különféleképen bántak a szászokkal, de csak egy volt köztük: Báthory Gábor, aki nyiltan kiváltságaik megsemmisítésére tört és különállásuk megszüntetésével akarta elérni 1 Weiss Michael: Liber annalinm raptim scriptus. Quellen zur Geschichte der Stadt Brassó. V. (Továbbiakban: Quellen Brassó.) Brassó, 1909. 213. 1.