Századok – 1944

Tanulmányok - LOVAS REZSŐ: A szász kérdés Bethlen Gábor korában 419

421> LOVAS REZSŐ Erdély egységét. Elgondolásait nem tudta megvalósítani: külpolitikai hibái és az azokat követő török beavatkozás megbuktatták. Utódának, Bethlen Gábornak nehéz örökséget hagyott a szász kérdéssel. Bethlen is indokolatlannak tartotta a szászok elzárkózását és különállását. Báthory módszereit azonban elítélte. Igyekezett a szászságot szorosabban a közös hazához, a központi hatalomhoz és a másik két nemzethez fűzni. Erőszakos,rendszabályoktól mindig tartózkodott és a szászok ellenállását látva, gyakran lemondott elgondolásai megvalósításáról. Magatartását a szászok irányában régi kapcsolatai is befolyásolták. Kora fiatalságától kezdve sok ismerőse volt a szászok között és elég jó viszonyban voit velük. Józanul ítélte meg őket, gondolkodásmódjukat ismerte. A századforduló zavaros idejében a fejedelmek kíséretében több szász városban megfordult; huzamosabb időt töltött Brassóban. Báthory Gábor uralkodása alatt jó kapcsolatait még jobban elmélyítette. így pl. gyakran ' megfordult Weyrauch Dávid kőhfalmi királybírónál, az egyik legtekintélyesebb szász főembernél. Szeben elfoglalásának tervéről nem tudott és Báthory erőszakos fellépését nem helyeselte, de az ország érdekében továbbra is támogatta Báthoryt és az 1611—12. évi harcokban jelentős szerepet játszott. Mégis ahol tehette, segített az ártatlanul szenvedő szászokon. így egy ízben a fejedelem haragját magára vonva, megvédte egy udvari bálon résztvevő szebeni nők becsületét.2 Tanácsaival támogatta a szász papokat tizedjövedelmük visszaszerzésére irányuló törekvésükben. Báthorvval való meghasonlása után a szászok természetes szövetségese lett. Fel is vette velük az összeköttetést, de nem működtek együtt. Sőt a portán igyekezett meghiúsítani azt a szász törekvést, mely Erdély három vajdaságra osztását célozta és leleplezte a szászok okmányhamisításait. Ennek ellenére akaratlanul is szolgálója lett a szász érdekeknek, amikor Báthory Gábor elleni fellépésével megszabadította őket legveszedelmesebb ellenségüktől. II. Erdély 1613 őszén a benyomuló török, tatár és oláh seregtől sokat szenvedett. X belső ellentétek is kiéleződtek. Magyarok és szászok még az ellenség távozása után is kölcsönös bizalmatlansággal nézték egymást. A székelyek és a szászok a polgárháború idején zsákmányolt dolgokat igyekeztek egymástól visszaszerezni — ez a kérdés még 1625-ben sem rendeződött teljesen — és a kölcsönös sérelmeket minden eszközzel igyekeztek meg-- (Bethlen Elek:) Gabriel Bethlen. Hormayr—Mednyámszky: Taschenbuch für die vaterländische Geschichte. IV. 1823. 403. I. — Szilágyi Sándor: Báthory Gábor fejedelem története. Pest. 1867. 13—14. 1.