Századok – 1944
Tanulmányok - HÄNDEL BÉLA: A tehervállalás középkori jogrendünkben 372
410 HÄNDEL BÉLA lyekkel kapcsolatban is alkalmazást nyertek. Ezekhez hasonló, de az igazi tehervállalással még ennyi kapcsolatot sem felmutató áltehervállalási formák még azok is, amelyekben a lassionáriusaz „onus" szóval csak azt akarja kifejezni, hogy a bevallással kapcsolatos eljárásnak, a szerződés technikai lebonyolításának a terhét vállalta magára más helyett — valószínűleg csak puszta szívességből —: „...quod Nicolaus filius Martini de What cum Deinetrio filio suo pro se et pro Ladislao, Andrea, Petro et Michaele aliis filiis suis, quorum factum seu nègocium iidem Nicolaus et Demetrius omnino in causam infraspecificatam ad ipsorum honus assumpserunt ex una parte .. . "143 Úgy látszik, Holub Józsefet is megtévesztette bizonyos mértékig ez az utóbbi formájú áltehervállalás, mert — már idézett cikkében — a következőket mondja: „Az árvákat gyámjuk képviselte, az atyai hatalom alatt állókat pedig atyjuk, s tulajdonképen ilyenkor a képviselő volt kötelezve, ami őt a kellő gondosság kifejtésére figyelmeztette, ezt a tehervállalás formulája is kifejezésre juttatta (onus et gravamen in se assumere), amellyel majdnem mindig találkozunk ilyen képviseleti ügyleteknél."144 E sorokból az olvasható ki, hogy Holub is az eljárás körüli gondosság terhét érti az „onus" szó alatt és ebben látja a tehervállalás lényegét. Márpedig e formák csak elszigetelt jelenséget képeztek és az igazi tehervállalással semmiféle kapcsolatban nem állottak. Eltekintve attól, hogy az igazi tehervállalás nem képviselet volt, nem megbízáson alapult, a tehervállalással magától értetődően nemcsak kiskorúak ügyleteinél találkozunk. így például igen sok esetben a lassionárius nagykorú testvére,145 atyja,ш felesége14 7 terhét vállalva teszi meg bevallását. A tehervállalás lényegét és célját röviden abban foglalhatjuk össze, hogy az meg akarta nehezíteni az elidegenített ösi birtokok visszaszerzését. (Werbőczi is valószínűleg ezért igyekezett köriilnyirbálni a hatályát.) Célja tehát szöges ellentétben állott az ősiséggel, amelynek célja éppen ellenkezőleg az volt, hogy minél tovább megtartsa az ősi jószágot a család körében, illetve megkönnyítse az elidegenítettek visszaszerzését. Hogy mi volt a tehervállalásban a rejtett tendencia, hogy tulajdonképen mi felé tett a jogrend a tehervállalás intézményének kialakításában habozó lépést, azt akkor ismerjük meg, ha a magyar jogrendnek a birtokok elidegenítésére, illetve azok visszaszerzésére vonatkozó szabályait fejlettebb jogterülettel, az angollal hasonlítjuk össze.14 8 143 Géresi I. 139. Ugyanígy 1347: Zichy II. 229. 1. 144 Id. m. 42—43. 1. 34S 1407: DL. 9274. 148 1(421,: Zalai II. 423; 1451: 31625. 147 1426: Zalai II. 447. 1. 148 Az összehasonlító jogtörténet alapján megállapítható, hogy azonosnak tekinthető gazdasági-társadalmi fejlődési fokon a különböző nemzetek nagy vonásokban megegyező jogrendet alakítanak ki. A normann hódítás előtti angol gazdasági-társadalmi viszonyok megegyeztek a konlinensivel. Mi ezt a.
