Századok – 1944
Tanulmányok - HÄNDEL BÉLA: A tehervállalás középkori jogrendünkben 372
388 HÄNDEL BÉLA ítélte. Szepesi Jakab országbíró hasonló ügyben ugyanígy ítélt 1379. aug. 17-én.7 0 A beleegyezés hiánya adta jog a fassió érvénytelenítésére tehát erősebb volt az örökölt szavatossági kötelezettségnél; ez a jog lerombolta nemcsak az egyszerű, általános, hanem, amint az utóbbi per mutatja, még a speciális, a rokonok ellen irányuló szavatosságot is. E jelenség magyarázata egyszerű, ha szem előtt tartjuk, hogy a beleegyezés hiánya adta jog a fassió megtámadására és érvénytelenítésére a középkori birtokjog lényegéből, az ősiség szelleméből eredt, amelynek célja az volt, hogy a birtok megtartassék, megmaradjon a család, a rokonság hatalmában. Ha a leszármazottak meg is támadhatták az örökölt szavatosság ellenére a beleegyezésük nélkül kötött szerződést, senki sem perelhetett a saját maga által jogérvényesen kötött szerződés és az akkor vállalt szavatossági kötelezettsége ellen. Drugeth Vilmos nádor előbb említett 1341. évi ítéletlevelében7 1 olvassuk, hogy Pelejtei Vinchlou fia Miklós beperelte Füzéri Mihály fia Jánost azért, mert az állítása szerint jogosulatlanul tartja birtokában az ő nagyazari birtokát. Miután az alperes felmutatta azt az 1324-ben kelt oklevelet, amely szerint maga a mostani felperes adta el akkor a kérdéses birtokot az alperes apjának és szavatosságot is vállalt vele szemben, a nádor a birtokot alperesnek ítélte egyrészről azért, mert a felperes maga adta el a most perelt birtokot, másrészről azért, inert a vevővel — alperes apjával — szemben szavatosságot vállalt, ezenfelül pedig az alap nélkül perelő felperest még meg is büntette.7 2 Horogszegi Szilágyi Mihály mint kormányzó ugyancsak ilyen okból utasította el 1158-ban Kromperger Német Lőrincet, aki Hanyki János nádori protonotáriust és Sárv Péter őrkanonokot perelte be három birtoka miatt.7 3 Hogy a fassionárius rokonai vagy leszármazottai eredményesen támadhassák meg, illetve érvényteleníthessék a szerződést, annak két fontos feltélelet. volt: egyrészről az, hogy a támadó a szerződés megkötését követő 32 éven belül tiltakozott a szerződés ellen, másrészről pedig az, hogy a szerződés megkötésekor a támadó fél már életben volt. A szerződést megtámadni szándékozó fél a tiltakozással7 4 egyrészről kifejezésre juttatta azt, hogy a szer-70 Az ítéletiével felmutatva és tartalmilag átírva Pálóezi Máté országbíró 1433. márc. 13-án kelt ítéletievetében: Zichy VIII. 499—508. 1. 71 Lásd 66. és 67. jegyz. 72 Az oklevél ennél a résznél hézagos, úgyhogy a büntetések közül csak a „vindicta calumpnie" olvasható el. 73 Géresi IL 313—317. Г V. ö. Tripartitum I. rész 77. cím. 74 A tiltakozás szokott formája abban állott, hogy a tiltakozó fél személyesen vagy megbízottja útján megjelent valamely aulentikus helyen és.ott kijelentette, hogv mivel tudomása szerint X. Y. el akarja idegeníteni, vagy már el is idegenítette az ilyen és ilyen nevű birtokot, ö az eladót ennek megtételétől, a vevőt pedig a birtok megvásárlásától eltiltja. (Különösen családi levéltárainkban hemzsegnek e t'llakozó levelek.)