Századok – 1944

Tanulmányok - HÄNDEL BÉLA: A tehervállalás középkori jogrendünkben 372

A TEHERVÁLLALÁS KÖZÉPKORI .JOGRENDÜNKBEN 377 egyezését önálló fassió formájában, sok esetben más hiteleshely előtt teszi meg. Ennek okaira később fogok rátérni. A tulajdonos birtokelidegenítő szándékához való hozzájáru­lásra felszólított rokonok és szomszédok azonban nemcsak bele­egyezésüket adhatták a tulajdonos fassiójához, hanem másként is határozhattak, mint telték azt 1347-ben az ogvai nemesek, akik megengedték egy rokonuknak, hogy az birtoka felett szabadon rendelkezhessék,2 0 vagy pedig ők maguk vették meg az elidegení­tésre szánt birtokot. Minden egyes elidegenítésre irányuló fassiót a jelek szerint megbeszélésnek kellett megelőznie, amelynek során a birtokát elidegeníteni szándékozó fél igyekezett rokonait és szom­szédait rábeszélni, hogy járuljanak hozzá tervéhez. E megbeszélé­sekből, ezek alapján fejlődhetett ki a rokonok és szomszédok ehV vásárlási joga, amelyet már egy 1262-ben kelt oklevél az ország szokásjogának nevez2 1 és amelyet azután az 1298. évi 67. tc. is elismert.2 2 E jog kialakulását elősegítette egyrészről az a méltá­nyossági szempont, hogy ne zárassék el a kibontakozás útja a szükségbe jutott rokon elől, másrészről pedig a rokonok és szom­szédok azon törekvése, hogy megakadályozzák azt, hogy a birtok idegen kézre jusson. Ha valaki megtudta, hogy valamelyik rokona vagy szomszédja idegennek akarja eladni vagy elzálogosítani a birtokát, akkor tiltakozott ez ellen, de egyben rögtön készségét is kifejezte az iránt, hogy ő hajlandó megvenni a kérdéses birtokot.23 Más esetben megtudjuk, hogy az eladó csak azért adta el idegen­nek a birtokát, mert „nemo propinquorum seu aliorum quorum­libel in relevandis necessitatibus suis, tani in rebus, quam personis exhibuit prompeiorem".24 A szomszédok elővásárlási jogának nagy jelentősége nyilvánul meg azokban az esetekben is, amikor valaki engedélyét, beleegyezését adja ahhoz, hogy a szomszédságában fekvő birtokot ne ő, hanem más vegye meg.2 5 Az elővásárlási jog világos, mondhatnám teoretikus, fejtegetésével találkozunk Várdai István kalocsai érseknek 1461-ben .Jakcsi Péterhez intézett 20 DL. 3952. 21 ÄUO. VIII. 26. Idézi Illés: A magyar szerződési jog az Árpádok korá-Ъап, 102. 1. (Magy. Jogászegylet! Ért. XXII/4. Bp. 1901.) 22 Rovachich: Supplementum ad Vestigia Comitiorum. (Budae 1798.) I. 175. 1. 23 így pl. 1345-ben Веке mester Miklós szlavóniai bán nótáriusa ura nevében tiltakozik a zalai konvent előtt, hogy Bachk-i Gergely fia Gaal eladja vagy elzálogosítsa birtokát — amely ura birtokával szomszédos — Sagud-i Olivér fia Péternek. Az ugyanis urának tudla és akarata nélkül [„absque scitu et voluntate"] akarta ezt tenni: „.. . dicens et protestáns ut cum ipsa pos­sessio vicina et contigua possessioni prefati domini Nicolai Bani adiceat, ipse eadem tilulo empcionis seu impignoracionis promtus esset et paratus iuxta regni consvetudinem approbatam obtinere." DL. 3752. Megintés elővásárlásra. 1477: Géresi II. 468. ' 24 1351: DL. 33601. 25 1352: DL. 33281.; 1356: DL. 4613.

Next

/
Oldalképek
Tartalom