Századok – 1944
Tanulmányok - HÄNDEL BÉLA: A tehervállalás középkori jogrendünkben 372
378 HÄNDEL BÉLA elzálogolásról szóló levelében,2 6 amelynek idevonatkozó részét — mivel magát az élő jogszokást tükrözi — egészben közlöm: „... Et precipue ex eo, quia prout accepimus, fráter vester, similiter quam noster carrissimus, magn'ificus Johannes de Jaczk, porciones suas possessionarias in comitatu de Berek existentes, quibusdam extraneis et alienigenis imp'ignorare intendit, Et quia eciam secundum consvetudinem regni commetaneis et vicinis possessionum earundem plus et magis, quam extraneis accepcio ipsarum de iure competit, alla vero racione, quia ext.ranei et ignoti non ita bene et opulenter easdein gubernabunt et regent, quam ipsi vicint~et commetanei. Ob hoc, si easdem impignorare intendit, aut forte iam impignoravit, extunc petimus ipsam vestram fraternitatem presentibus effectuose, quatenus alloquatur ipsa vestra fraternitas predictum dominum Johannem fratrem suum, ut easdem porciones suas possessionarias nemini alteri, nisi nobis et fratribus nostris pro tanta summa pecunie impignorare velit, imo si eciam impignorasset, redimat pro pecuibis illis quibus impignorata est, et assignel infra tempus redempcionis manibus nostris et fratrum nostrorum, et nos eidem de pecuniis satisfaciemus, reperiet enim erga nos bona sua, cum redimere voluerit et melius, quam et opulencius."27 Az előadottak alapján felmerülhet az a kérdés, hogy vájjon az elidegenílő szerződés érvényességi kelléke volt-e az arra jogosultak beleegyezése és hozzájárulása? Illés szerint igen, bár e megállapítását pársorral arrébb már odamódosítja, hogy a beleegyezésre jogosultak megkérdezésének elmulasztása a szerződésnek érvényét csak kockára tette,2 8 vagyis csak megtámadhatóvá, de nem érvénytelenné. Nézetem szerint a kérdésre határozott nemmel felelhetünk. Abból az előbb említett szokásból, hogy még a hiteleshelyek is súlyt fektettek arra, hogy a fassióhoz a rokonok és szomszédok is hozzájáruljanak, arra lehetne ugyan következtetni, hogy ezt érvényességi kelléknek tekintették, azonban ezt a vélelmet megdönti az a tény, hogy még a XIII—XIV. századok folyamán is sok olyan birtokelidegenítő szerződéssel találkozunk, amelyekben rokoni vagy szomszédi beleegyezést nem találunk.29 A beleegyezés elmaradását több ok magyarázhatja: például amikor birtokcseréről van szó, tehát amikor a család, illetve rokonság birtokállománya nem csökken,3 0 amikor valaki rokonának adja el birtokát,31 vagy amikor az eladóval együtt a rokonok is mint eladók lépnek fel.3 2 Abban az esetben pedig, amikor a káptalan a fassió tényét csak vékony hártyaszeleten, pátens alakban, örökítette meg és ezen azt igérte, hogy a privilégiális alakú oklevelet majd a statuc.ió megtörténte után fogja kiállítani,3 3 nyugodtan feltehetjük, hogy a 20 Zichy X. 140. 27 Elővásárlási, szomszédjogból eredő perekkel még a XVIII. században is találkozunk. V. ö. 123. jegyz. 28 Illés id. m. 70. 1. 29 Így pl.: 1243: DL. 2611; 1264: DL. 573; 1266: DL. 605; 12S8; DL. 1237; 1323: DL." 2163; 1338: DL. 3189; 1357: DL. 4673; 1358: DL. 4789. M 1276: DL. 955. « 1297: DL. 34091. 32 1338: DL. 3189. 3S 1323: DL. 2163.
