Századok – 1944
Tanulmányok - GALLUS SÁNDOR: Az őstörténelem módszertani alapjai 351
AZ ŐSTÖRTÉNELEM MÓDSZERTANI ALAPJAI 361 figyelt leletkörülmények közt előkerült tárgyaknak és megint más a szórványosan vagy ismeretlen és bizonytalan leletkörülmények közt kezünkbe került emlékeknek. Az első esetben sokkal több és változatosabb következtetést építhetünk a leletekre, mint az utóbbiban. 2. Elterjedési vagy lelettérképek gondos mérlegelése. A lelettérképek kétfélék lehetnek. Vagy csupán egyes tárgytípusok elterjedését mutatják be, vagy pedig egy teljes, jellegzetes, tárgy- és jelenségcsoport földrajzi kiterjedését. Utóbbi esetben a sírok, telepek, kincs és szórványos leletek teljes anyaga kerül térképezésre. Az őstörténetírásban elég gyakran megfigyelhető jelenség, hogy messzemenő népi és történelmi következtetést vonnak le egyes tárgytípusok elterjedési térképéből. Egy baltaforma, vagy jobb esetben néhány baltaforma elterjedéséből már népvándorlásra következtetnek.1 2 A Kossinna-iskola is kedvelte azt a metódust, hogy egyes bizonyos tárgyformákat (tütípust, fibulatípust stb.) egyes népek jellegzetes alkotásának tartván, e tárgytípusok elterjedésével elemezte a nép őstörténetét is. A legnagyobb hiba természetesen az, amikor valaki egyetlen egy leletet elemez és csupán e lelet vizsgálatából vonja le történelmi következtetéseit. A módszertan fejlődését jelentette az említett elterjedési térképek megjelenése az irodalomban. Ez azonban még korántsem volt kielégítő. Az ősrégészet, sajnos, annyira hozzászokott anyagának szegénységéhez, hogy módszertani követelményeit leegyszerűsítve, teljesen megfelejtkezett a nép életének és kultúrájának eredeti gazdagságáról. Egy lelet, vagy egy tárgytípus, sőt két vagy három stb. tárgytípus is, a gazdag és szerteágazó emberi létnek csupán parányi megnyilatkozása, ami egy nép életében csupán porszemet jelöl. Az idő vasfoga által szelektált leletanyagban e néhány tárgytípus jelentős százalékot képviselhet ugyan, ámde számolni kell azzal, hogy ezt az arányt a dolgok nagymérvű romlása, pusztulása és nyomnélküli eltűnése idézhette elő. Világos tehát, hogy egyes tárgyakra vagy bizonyos stílusjegyekre vagy egyes tárgyak elterjedésére történelmi vagy ethnikai következtetéseket és teóriákat nem alapozhatunk. Valamely nép reánkmaradt emlékei tárgy- és jelenségcsoportot alkotnak. Ha tehát a nép sorsába akarunk betekintést nyerni, <ikkor a teljes leletanyagot íell állandóan szem előtt tartanunk. Megkell állapítanunk az összes elemi testeket (tárgyformákat), amelyek az illető népre jellemzők (típustáblák).1 3 Nemcsak a jellegzetes tárgytípusokat, hanem a kultúra jellemző elemi testeit is: a megfigyelhető vallásos rítusokat (pl. a temetkezés formáját, a 12 Lásd például Merhart kifogásait: Donauländische Beziehungen der früheisenzeitlichen Kulturen Mittelitaliens. Bonner Jahrbücher, Heft 147, 1942, 69—70. 1. 15 Lásd például И 7. Battler: Der donauländis'che und der westische Kulturkreis der jüngeren Steinzeit. Berlin und Leipzig. 1938.
