Századok – 1944
Ismertetések - Mezősi Károly: Bihar vármegye a török uralom megszűnése idejében. Ism.: Jakó Zsigmond 312
312 NÉPTÖRTÉNET TELEPÜLÉSTÖRTÉNET származású lett volna; mindaz, amit személyéről tudunk, valamint az a gyűlölettel kevert lenézés, amellyel rokona és tisztelője, Kekaumenos a vlachokról beszél, határozottan az ellen szól. Kétségtelen, hogy mindaz, amit Kekaumenos a korabeli vlach viszonyokról ír, magának vagy családjának közvetlen tapasztalásán alapul s így a románok történetére nézve elsőrendű forrásértékkel bír. Más a helyzet az eredet kérdését illetőleg. Szerzőnk nem volt műveletlen ember, noha korának írói irányával tudatosan szembehelyezkedett. A vlachok és dákok, illetőleg bessusok azonosítására azonban mégis olvasmányai bírták. Gy. hajszálpontos érveléssel mutatja ki, hogy azt, amit a dákokról tudott, Cassius Diónak, helyesebben valamelyik folytatójának, hihetőleg Xiphilinosnak művéből vette. Dacia Traiana-t azonban összetévesztette Dacia Aureliana-val, sőt — szintén olvasmányai hatására — ezt is nyugatabbra helyezte, mint valójában volt; innen a szerb terület őshazaként való emlegetése. Az archaizáló hajlam — későbbi népeknek klasszikus nevekkel való jelzése — általános volt a Kekaumenos korabeli Bizáncban. Nem csoda, hogy ő is áldozatául esett. Az azonosításra éppen elég okot adott a két népnek, vlachnak és dáknak — szerinte — tökéletesen egyező természete, csalfasága, politikai megbízhatatlansága. Tiszta véletlen, hogy ezzel két olyan népet kapcsolt össze, amelyet későbbi korok írói, egészen más okból, szintén kapcsolatba hoztak egymással. Gy. kifogástalan érvelése szerint tehát Kekaumenos elbeszélése a románok eredetéről nem népi hagyományon, hanem féltudós okoskodáson alapul. Tudományos értéke nincs, a kontinuitás mellett nem lehet érvül használni. Ellene is csak azért, mert a szerző a románság balkáni népegyéniségére jellemző módon el sem tudta képzelni, hogy őseik nem a Balkán-félszigetről származtak volna. Az elbeszélésnek azok a részei viszont, amelyek a szerző korának vlach viszonyairól szólnak, a román őstörténet elsőrendű forrásai. Elekes Lajos MEZŐSI KAROLY: BIHAR VARMEGYE A TŐRÜK URALOM MEGSZŰNÉSE IDEJÉBEN. 1692. Budapest 1943, Magyar Történettudományi Intézet, 370 1., 2 térk. 8°. — (Településtörténeti Tanulmányok li. Szerk. Kniezsa István.) A Magyar Történettudományi Intézet megszervezésével település- és népiségtörténeti kutatásunk útjából egy csapásra elhárultak azok az akadályok, melyek kifejlődését addig nehezítették. Azáltal, hogy célkitűzéseit első kutatóintézetünk magáévá tette, megvalósításukra anyagi eszközeit rendelkezésre bocsátotta, alig remélt lehetőségek nyíltak az új irány előtt. Míg korábban az volt a probléma, hogy az Országos Levéltárban dolgozó szűkebb munkaközösség és a budapesti tudományegyetem Magyar Népiség- és Településtörténeti Intézete körül nevelődő fiatal gárda munkájához a szerény anyagi eszközöket miként lehet előteremteni, most az lett a kérdés, hogy a váratlanul kitágult kereteket miként lehet munkatársakkal megtölteni. Bár az azóta eltelt idők a friss irányzat módszereinek fejlesztéséhez szükséges hosszabblélekzetű elmélyülésnek nem kedveztek, a munkába vett nagyszabású feladatok bizonyára elhozzák a metódus további csiszolódását is. Közvetve ezt segítik elő azok az örvendetes törekvések, melyek a forráskiadás terén megpróbálják érvényesíteni a népesedés- és településtörténeti szempontokat, s ezzel lehetővé teszik az új irány általános térhódítását. Bár helytörténeti irodalmunk fejletlensége miatt a népiség-, népesedés- és településtörténész a levéltári kutatástól, a kiadási lehetőségek korlátozottsága miatt, a jövőben sem mentesülhet, az újszempontú publikációk jelentősége eléggé nem hangsúlyozható. Történeti forrásanyagunknak eddig alig bolygatott részei válnak így közkinccsé és a már közzétett forrásokat kiegészítve, teljesebbé teszik a múltról rajzolható képet. Az ilyen kiadványok jelentősége azonban túlnő a szakkörökön. Táji vonatkozásaiknál fogva ugyanis fokozottabb mértékben számíthatnak a mult iránt érdeklődő rétegekre. Amikor tehát szakszerű pontosságukkal biztos alapot és egészséges indításokat nyújtanak halódó hely-
