Századok – 1944

Tudományos vita - KNIEZSA ISTVÁN: Cirill és Metód működésének kérdése a Nyitra-vidéken 263

292 kniezsa istván Kiripolc, Limburg, Nikihof, Sandorf stb. pedig a németből származnak, sőt még szláv eredetű neveknél is előfordulnak német közvetítéssel átvett helynevek (pl. Zohor: eredetileg Záhor). Itt tehát kétségtelenül nagyszámú későbbi bevándorlóval kell számolnunk. A Prágai Töredékek grqdct alakja pedig nem érv az én feltevésem ellen, hogy ez az emlék egy orosz istentiszteleti könyvnek cseh átírása, mert az e és ë összecsése az oroszban is általános. Az emlék tót eredetére nézve S. semmiféle bizonyítékot nem hozott fel. 6. Elméletének helyességét azonban — főleg a Kultúra c. folyóiratban megjelent fent idézett cikkében — Stanislav hely- és személynevekkel is igyekszik alátámasztani. Tételének bizonyítására — hogy ugyanis Cirill és Metód a tótok között valóban működött — néhány személynevet sorol fel. amelyek szerinte bizánci eredetűek volnának és e területre csakis Cirill és Metód működése révén terjedtek volna el. Névmagyarázataival — mint eddigi ilyen irányú munkáival általában — újra elárulja, hogy Magyarország hely- és személyneveinek kutatásához szükséges ismeretek fölött még távolról sem rendelkezik abban a mértékben, amilyent é kérdéseknek összetett jellege feltétlenül megkíván. Mindenekelőtt nagy hiányok vannak a magyar nyelvtörténeti iskolázottságában, márpedig a történeti Magyarország területén e nélkül neveket magyarázni súlyos botlások veszélye nélkül nem lehet. E fogyatékosságok különösen akkor tűnnek szembe, ha valaki — mint S. is — nem elégszik meg a névmagyarázatokkal, hanem azokat történeti elméleteihez rögiön forrásnak is felhasználja. Hogy téves, vagy a legjobb esetben kétes forrásadatok — jelen esetben névmagyarázatok — semmiféle tétel bizonyítására nem alkalmasak, még akkor sem, ha az ilyen adatokat tucatszámra idézik, az nyilvánvaló. Egyetlen félreérthetlen kétségtelen adat ugyanis többet nyom a latban, mint száz bizonytalan. Márpedig S. valamennyi idetartozó névmagyarázata kivétel nélkül mind ilyen, legalábbis kétes adat, mert egyetlenegy esetben sem sikerült bebizonyítania, hogy az illető név a tótban közvetlenül Cirill és Metód működésére megy vissza. Itt talán elég lesz néhány névmagyarázatát bemutatni. A történeti forrásokban — néha a mai tót területen is — gyakran előforduló Jakou, Jakow szn. csak akkor volna bizonyíték a tótok' közvetlen Cirill és Metód hagyományai mellett, ha ki lehetne mutatni, hogy a név csak a tótoknál fordul elő és ott csakis a görög rítusú kereszténységből eredhet. Egyrészt azonban e név elsősorban éppen a magyarságnál található, másrészt egyáltalában nem biztos, hogy a név a Jakab névnek görög rítusú szláv alakja. A név ugyanis lehet olyan -ou képzős magyar becealak a Jak ab névből, mint pl. a Mat-cu ( < Máté),l)om-ou ( Dom-onkos), Mik-ou ( < Mik lós), stb. E képzőnek niagashangú párja, az eü még gyakoribb és pl. a következő nevekben található: Beneü (<. Ben-edek), Ger-eü (< Ger gely), Lük-eü ( < Lö-rinc), Pet-eü( <. Pét-er),' stb. Hogy a Jakow, Jakou alakot menynyire nem lehet egyszerűen görög rítusú szláv névnek minősíteni, legjobban a Mikou alak mutatja, melynek szókezdő M-je csak éppen görög rítusú szláv nem lehet. Ugyanilyen elhamarkodott eljárás a Luka nevet is görög rítusú szlávnak tartani, hiszen ez a név a régi magyarban rendkívül gya-8 Melich János: Keresztneveinkről. MNy. X, 154.