Századok – 1944

Tudományos vita - KNIEZSA ISTVÁN: Cirill és Metód működésének kérdése a Nyitra-vidéken 263

cirill és metód működésének kérdése a nyitr a-vidéken 269 kori -a képzős becenevek sorába is tartozhatik. Amint volt Benedekből Ben-a счэ Ben-e, Dom-onkosból Dom-a, Dem-eterhöl Dem-a, cv> Bem-e, Gríb-orból Gab-a, Barl-abásból Barl-a cv> Balla, úgyanúgy a Luk-ácsból is alakulhatott Luk-a. Hogy a latin Cozmas-szal szemben (amelynek közvetlen folytatása pl. a csíkmegyei Kozmás helynév, v. ö. 1332—7: de S. Cosma MonYat. I, 116) a magyarban használatos Kozma és az Illés mellett élő Illye így keletkezett-e, vagy pedig valóban a görög rítusú szlávok nyelvéből való-e, nem dönthető el. Az azonban bizonyos, hogy még ez esetben sem kell közvetlen Cirill és Metód hagyományokat feltenni, hiszen görög rítusú szlávok Magyarországon nem csupán Cirill és Metód idejében éltek. Hasonlóan a Vászoly* és Demeter nevek sem bizonyíthatják a Cirill és Metód hagyományok továbbélését Magyarországon, még kevésbbé azonban a tótok területén, hiszen e nevek éppen nem a tótoknál fordulnak elő, hanem a magyarságnál a Dunántúl és Tiszántúl, ahol tótokat legfeljebb rossz helynévmagyarázatok alapján lehet feltenni. Ugyanúgy azonban nem tanúskodhatnak e mellett a tótoknál esetleg valóban görög rítusú szláv alakban élő személy- és családnevek sem. A Kiiment, Klimko, Klimek stb. családnevek (г-vel a latin eredetű Klement stb. helyett) tót eredete egyáltalában nem biztos, már csak azért sem, mert a személynév maga a tótban Klement és nem Kiiment. A Kiiment stb. családnevek a tótokba beolvadt cseh telepesek, esetleg rutének emlékei is lehetnek. De ha a Kiiment név valaha élt is személynévként a tótoknál, még mindig nem kell okvetlenül Metódtól származnia, mert eredhet a csehből is, ahol a név valóban így hangzik. Tudvalevő ugyanis, hogy a cseh keresztény terminológia milyen erősen hatott a tótra, semmi feltűnő sem lenne tehát, lia néhány keresztnév is cseh alakban terjedt volna el. Azonban még a cseh Kiiment alak sem okvetlenül a Cirill és Metód-hagyományok emléke, mert a név i-s alakja a németben sem ismeretlen. Egyszóval mindezeket körültekintően és gondosan kell mérlegelni, míg a Cirill- és Metód-hagyományokra nézve a tótoknál érvként felhasználhatjuk. Egyéb személy- és helynévmagyarázatai még ezeknél is gyengébbek. Hogy a Bedesch személynév nem tót bedác .szegény ember', hanem-a Bedé (< Benedek) magyar -cs képzős származéka, a Buhte nem tót Buchta, hanem a mai magyar Böjté ómagyar alakja, a Sebe a Sebestyénnek olyan alakja, mint fentebb a Bene, Derne stb., azt talán itt elég megemlíteni. Azt azonban egyenesen érthetetlennek tartom, hogy minősíthette szlávnak a Kajár helynevet (»Kojari«), hiszen nyilván ő is tudja, hogy az -ar képző a szlávban főnevekből főneveket alkot és valamivel foglalkozót jelent, viszont olyan koj 9 Az árvamegyei Vasziló со Vasilóvo helység neve a Vasil személynévből származik ugyan, azonban csak 1567 körül keletkezett (vö. Semkovicz, Materialy zródlowe do dziejów osadnictwa Górnej Orawy. II. Zakopane, 1939, 95). Hogy itt S.-val ellentétben rutén elemet is fel kell tételeznünk, 1. az 1576. évi oklevél adatát: „ex diverses locis hue ad pertinentiam castri Arwa alii quoque certi Rutheni seu Volachii habitandi causa sese transtulerunt" (Semkowicz, i. m. II, 4). Vö. Kadlec, Valaäi a valasské právo. Praha, 1916, 498.