Századok – 1944
Beszámolók - KRING MIKLÓS: Burgenland a német történetirodalomban 241
260 KRING MIKLÓS « gyarországi evangélikus iskolák németajkú, de magyarérzelmű tanítóinak hosszú sora nevelődött Wimmer szemináriumában. Tevékenysége azonban nem korlátozódott tisztán a műveltség emelésére s a vallásosság elmélyítésére. Az iskolaalapító lelkész sokat fáradozott a vidék jobbágysága sorsának javításán is. Szociális beállítottsága és tántoríthatatlan evangélikus meggyőződése, amely a Habsburgokban látta a protestantizmus ősellenségeit, tette Kossuth Lajos áldozatokra kész, harcos hívévé. A Nyugat-Magyarországba betört Jellachich ellen sereget szervezett. Kossuth Wimmert akarta megnyerni a magyar forradalmi kormány kultuszminiszterének. Mindez, természetesen, elég volt ahhoz, hogy a szabadságharc bukása után menekülnie kelljen. Elete hátralevő részét Brémában élte le.31 A kép, amelyet a fentebbiekben a nyugatmagyarországi németség társadalmi, gazdasági, kulturális és vallásos életének újabb fejlődéséről legfőbb vonásaiban megrajzoltam, teljes egészében a német irodalom megállapításaiból tevődött össze. Kétségtelen, hogy a burgenlandi német paraszt és polgári elemek hozzásímulása a magyar állameszméhez és nemzet fogalomhoz évszázados együttélésen alapuló társadalmi és gazdasági szervezetükön keresztül ment végbe. Állami beavatkozásnak, alig, vagy semmi köze sem volt az egész folyamathoz. A legújabb idők eseményei még nem értek meg a történeti feldolgozásra. Mindazok az írások tehát, amelyek ezekkel foglalkoznak, nem tarthatnak számot a komoly méltatásra.3 2 Nem térek ki a művészettörténeti irodalomnak — különben kitűnő — eredményeire sem. A számottevő munkákról ugyanis a magyar művészettörténészek már elmondták véleményüket.3 3 * Befejezésül a legutóbbi politikai és közigazgatási változásokról, illetőleg ezeknek Burgenland tudományos feldolgozásával kapcsolatos kihatásairól szeretnék néhány adatot ideiktatni. Burgenlandnak Ausztriába való bekebelezése után mindent megtettek, hogy az egység gondolatát meggyökereztessék, a német népi erőket meghatványozzák. Politikai lapokon kívül folyóiratokat is alapítottak, amelyek nemcsak Burgenland természeti és történeti feltárásának, hanem a német öntudat növelésének céljait is szolgálták. 1927-ben indultak meg a „Burgenland" és a „Mitteilungen des Burgenländischen Heimatund Naturschutzvereines" e. évnegyedes folyóiratok. Ezek 1932-ben „Burgenländische Heimatblätter" címen egybeolvadtak. Kimagasló jelentőségű tudományos közlemények egyikben sem láttak napvilágot. Inkább a helyiérdekű, népszerűsítő és felvilágosító célok szolgálatá-51 Mindezekre 1. O. Brunner, В. H. Zimmermann és H. Kunnert cikkét: Entwicklung des innerpolitischen Lebens (Handwb. 694—695. t.), nemkülönben F. Biedl és В. H. Zimmermann dolgozatát: Kirchengeschichte (u. о. 695— 698. 1.). Nagyrészt magyar irodalom és a szerzők idevágó kisebb dolgozatai alapján. Hasonlókép P. Günther és В. H. Zimmermann: Schulgeschichte (Handwb. 698—700. 1.). 32 Az egész korszak történetét foglalja össze E. Falknak a 29. jegyzetben 1 idézett könyve. 33 Kapossy J.: Burgenland (Magyar Szemle, 1930. június) és Fleischer Gy.: Századok, 1935. 92. és köv. 1.
