Századok – 1944
Beszámolók - KRING MIKLÓS: Burgenland a német történetirodalomban 241
burgenland a német történetíró dalom в an 261 ban állottak.34 A burgenlandi helytörténeti folyóiratok színvonala nem volt magasabb a mi dunántúli, hasonló jellegű folyóiratainkénál. Munkatársaik sorában akadtak olyanok, akik ideát is dolgoztak. Nem valamilyen tudományos szervezet, hanem nagyrészt e folyóiratok körül csoportosuló tudósok egyéni kezdeményezése hozta létre a Burgenlandatlast. Hassinger bécsi professzor 1937-ben nagy tanulmányban ismertette tartalmát.35 Az atlasz három részben 108 táblán mutatta be Nyugat-Magyarországot. Az első rész hegy- és vízrajzi, növény- és állatföldrajzi, néprajzi, gazdaság- és liözlekedésföldrajzi stb. térképekkel világítja meg'a jelen problémáit. A második rész a kőkortól egészen a legújabb időkig település-, nemzetiség-, egyház-, gazdaság-, társadalom-, hadtörténeti térképek hosszú sorát adja. A harmadik rész pedig Aufbauarbeit címen az imperiumváltozás óta végzett, főleg egészség- és tanügyi munka eredményeit viszi térképekre. A kiadvány nemcsak tudományos, hanem népszerűsítő, felvilágosító célokat is szolgál. Ausztria bekebelezése a Német Birodalomba döntő hatással volt Burgenland sorsára is. Még az Anschluss évében, 1938. október 1-én elrendelte Hitler, hogy Ausztriában a közigazgatási, politikai határokat a nemzeti szocialista párt kerületi beosztásának határaihoz igazítsák. Ennek megfelelően Burgenland négy, északi közigazgatási járását (Bezirk Neusiedl—Nezsider, Eisenstadt—Kismarton, Mattersburg—Nagymarton, Oberpullendorf—Felsőpulya) és a két szabad királyi várost, Kismartont és Rusztot október 15-i hatállyal Alsó-34 A két megszűnt folyóirat tanulmányanyagát feldolgozták a Handwörterbuch megfelelő cikkei. A Burgenländische Heimatblätterböl pedig, amely az Anschluss évében jelent meg utoljára, itt sorolom fel azoknak a dolgozatoknak a címeit, amelyeket beszámolómban különösebben nem értékesítettem, amelyek azonban említésreméltó megállapításokat és adatokat tartalmaznak: Haydn—Gedenkheft (I. évf. 1. sz.) Csatkai, Schmid, Jovanovic, Kritsch stb. cikkeivel. Tli. Schmid: Der Neusiedler See im Altertum und Mittelalter und das Rätsel des Lacus Peiso (I. 85. s köv. 1.). A vízállásra hoz érdekes adatokat. К. Ulbrieh: Siedlungsformen des Burgenlandes (IV. 97. s köv., 141. s köv., 173. s köv. 1.). Wehofsichra hivatkozik, aki azt állította, hogy a bürgen landi településformák sematikus ábrázolása lehetetlen feladat. „Es zeigt sich im Gegenteil — mondja —, dass sich die burgenländische Siedlungen in das gesamtdeutsche Siedlungswesen klar und ohne Zwang einbauen lassen." 98. 1. Ulbrieh tanulmányát nem tudom megfelelően elbírálni. Ernst Schwartz: Die bairische mittelalterliche Kolonisation in der Slovakei und ihre Beziehungen zum Burgenland (IV. 151. s köv 1.). H. Haberlandt: Zu den Siedlungsformen des Burgenlandes (V. 10. 1.). Liszt-Gedenkheft (V. évf. 2. füz.). Érdekesebb cikkek: Liszt származása E. Wamsertől (24. 1.) és viszonya a magyar zenéhez (41. 1.). A. Barb: Randbemerkungen zur bu'rgenländischen Siedlungs- und Volkskunde (VI. 1. és köv. 1., 27. és köv. 1.). F. Bodo: Die Entwicklung der bürgenländischen Siedlungen, 1923—1934 (VI. 66. és köv. 1.). E. Moór: Einige Bemerkungen zur Ortsnamenkunde und Dialektgeschichte des heanzischen Sprachgebietes (VII. 38. és köv. 1. U. o. Steinhauser válasza). 35 A tanulmányt fentebb már többször idéztem. Az atlaszt (Burgenland. Natur und Kultur. Ein Atlas mit rund 400 Haupt- und Nebenkarten auf 108 Tafeln [37 X 28 cm] und der Generalkarte 1 : 200.000. Unter Leitung von H. Hassinger, mit zahlreichen Mitarbeitern, hrsg. von F. Bodo. Österr. Bundesverlag. Wien, 1937.) nem láttam. Közkönyvtárainkban és tudományos intézeteinkben nyoma sincs. Egyes jelek arra mutatnak, hogy nem is jelent meg. Legalábbis nem került könyvárusi forgalomba. Rövid ismertetésem Ilassinger tanulmányán alapszik. 17*
