Századok – 1944

Beszámolók - KRING MIKLÓS: Burgenland a német történetirodalomban 241

'248 kring miklós dolog a XI. század elején megállapodott, biztos vonalú országhatárokról beszélni. Brunner valamivel tartózkodóbban is szól e kérdésről s úgy véli, hogy csak az 1328-i brucki szerződés teremtett végleges helyzetet a határok alakulásában.16

Az egykorú viszonyok felderítésére az eddigieknél sokkal inkább szánibajövő megállapítás, illetőleg megfigyelés az, hogy a német végeken fekvő Wien (Bécs), Schlatten bei Wiener Neustadt (Zolounta) és Fürstenfeld (Fölöström) neve igen korán megjelenik a magyarban, továbbá, hogy Lichtenwörth, Trautmannsdorf, Wülfleinsdorf, Bruck a. d. Leitha és Rohrau községek területét a Lajta kettévágja. így e helységeknek Trianon előtt volt egy alsóausztriai és egy magyarországi részük. Ebből pedig valóban joggal lehet arra következtetni, hogy a határok csak e falvak keletkezése után szilárdultak meg véglegesen. A német irodalom a német-magyar viszony további alakulása, illetőleg Burgenland története szempontjából a valóságnak megfelelő, nagy jelentőséget tulajdonít a két nép határvédelmi berendezéseinek, helyesebben e rendszerek különbségeinek. Foglalkoznak a gyepűk keletkezésével s a gyepükön túli terület, a gyepűelve szerepével. Klebe! térképre is vitte az úgynevezett gyepűtelepüléseket, a német és magyar várakat s ezek elhelyezkedéséből és keletkezésük idejéből próbált következtetéseket levonni. A XI. században Magyarországon csak a megyei központok várai állottak s ezeket ölelte körül a határ mentén a gyepű települések láncolata, míg több, mint egy század multán, kb. 1190 óta a gyepüket a sorozatosan épülő várak rendszere váltotta fel. A határvédelem módszereinek átalakulását Klebel az osztrák és stájer várvonal XII. századi keletebbre nyomulásával magyarázza. RészbeiT igaza is van, de nem szabad figyelmen kívül hagynunk azokat az okokat sem, amelyek általában a gyepűvédelem elsorvadására vezettek. Sőt arra is kell gondolnunk, hogy az újabb kutatások nyomán mindinkább szaporodnak az adatok, amelyek a Karácsonyi- és Tagányi-féle gyepű-rekonstrukciók lényeges módosítását kívánják tőlünk. Német felfogás szerint nemcsak a zárt települések vonala, hanem a politikai szervezés is jóval hamarább ért el osztrák, mint magyar részről az akkor inkább még fiktív országhatárokhoz. A határok megszilárdulásának lassúságát, az évszázados bizonytalanságot a magyar gyepűelvének széles, lakatlan sávjával magyarázzák. Mindenesetre tény, hogy a sokáig betelepítetten, később a magyar királyok adományából nagybirtokosok kezére jutott terület adta meg Burgenland történetének sajátos jellegzetességét. A magyar nagybirtokosok tették lehetővé, hogy ide a szomszédos területekről nagyobb számban telepedjenek németek. Az Alpesek keleti szegélyének népi-települési képe így alakult ki: nyugaton a zárt német népi tömb, keletebbre a magyar nagybirtoksáv német kolónusokkal, még tovább 16

Handwörterbuch 678. 1. Ugyanígy Hassinger (i. h. 168. 1.), aki még azt is állítja, hogy német előretörések „bringen zeitweilig das heutige Burgenland in den Verband des Deutschen Reiches". Bizonyítékokkal azonban adós marad. Ez a felfogás Lánzsér vidékére korlátozva másutt is jelentkezik, Moór szerint (163. 1.) Lánzsér várát stájerok építették a magyar beütésekkel szemben, de legkésőbb a XII. század folyamán e vár is magyar kézre került. Itt jegyzem meg,.hogy amit Schwartz E. nyelvészeti alapon mond (i. m. 159. 1.) Lánzsér nevéről, történeti szempontból nem látszik túlságosan valószínűnek