Századok – 1944

Ismertetések - Nyers Lajos: A veszprémi piarista gimnázium tanárai. Ism.: Csapodi Csaba 134

134 MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET TÁRSADALOMTÖRTÉNET Pest vm. írnoka, majd Temes aljegyzője. Temes vármegye követét, Császár Sándort kísérte el az 1830-as pozsonyi országgyűlésre. A követi tudósítások munkája már ekkor Hajnik vállaira nehezedett. 183!-ben Temesvárott kezdte tanulni a Taylor-rendszerü gyorsírást, de csak az 1832. december 19-i kerületi ülésen kezdte gyorsírással jegyezni a beszédeket. Az érdeklődés előterébe került a nyilvánosság érdekében indult mozgalom. Ezzel kapcsolatban a főrendi és rendi tábla rendes ülésein kívül a kerületi ülésekkel és egyes bizottsági ülésekkel kellett számolni, de egyelőre a kerületi ülések naplójáról volt szó. Erre a szerződtetett két gyorsíró (Hajnik és Borsos Márton) kevés volt. 1833. március 22-én a három hónap alatt készült 90 ívnyi sztenogrammból 14 ív volt feldolgozva. 1833. november—1834. április hónapokban Hajnik naplót küldött hetenként Temes vármegyének. Ez a napló ismeretlen, már 1897-ben sem volt meg a vármegyén. 1834/5-ben kom ánymeybízásból ment Hajnik Kolozsvárra, Wesselényiék nem is vele próbálkoztak, hanem Sluller Ferenccel. Erdélyben a jegyzőkönyv bizonyos mértékig pótolta a naplót, mert a leírva benyújtott beszédeket egész terjedelmükben kellett a jegyzőkönyvbe iktatni. Ez a szokás, a kész beszédek átnyújtása, könnyített a gyorsírók munkáján is akkor, amikor Beszédek Tára címen a valódi naplót megközelítő kiadvány indult meg 1837-ben. Az 1839/40-i pozsonyi országgyűlésen Hajnik megint munkát vállalt, de a kormány adminisztratív ügyeskedése (a nyomdász nem vállalhatta a kiadást cenzúra nélkül) meghiúsította a vállalkozást. Ezután Hajnik havi 100 frt fizetést húzott az állampénztárból, mintegv kártérítésül a Napló elgáncsolásáért. 1840. február 25-én indult meg a főrendiház gyorsírói naplója Hajirk és Sluller együttes munkájával, melyet az országos pénztárból fizettek. Hajnik 1841-ben meglátogatta Münchenben Gabelsbergert. Lehet, hogy ígéretet is tett neki a Gabelsberger-rendszer elfogadására és terjesztésére, de megmaradt a beidegződött rendszer mellett, talán egyrészt azért, mert nyomban a müncheni látogatás után a kolozsvári 1841—43-as országgyűlés naplójának munkáját kellett vállalnia. Itt két segítőtársa volt, ezenkívül nagy támasza volt a régi szokás: kész beszédek benyújtása. A megmaradó munkából az oroszlánrész a leggyorsabb beszédű szónokok beszédeinek jegyzése reáesett. M. a kiadott anyagon kívül fölhasználta Hajnik családi levelezését, s a család tagjainak naplóit, de sajnálattal kénytelen megállapítani, hogy ezek kevés adatot tartalmaznak a gyorsírásra vonatkozólag. TÖRÖK PÁL +. NYERS LAJOS: A VESZPRÉMI PIARISTA GIMNÁZIUM TANÁRAI. I. 1711— 1721., II. 1721—1730., III. 1730—1740., IV. 1740—1750. Veszprém 1940— 1943, Egyházmegyei ny. 13, 18, 9, 16 1. 8°. — (Klny.-ok a veszprémi kegyestanítórendi r. k. gimnázium évkönyveiből.) Ny. tanulmányai egyrészt a veszprémi rendház és iskola rövid történetét adják, másrészt gazdag rendi levéltári anyag felhasználásával a tanárok életrajzi adatait tárják fel. Nagy nyereség lenne, ha idővel a XVIII. század összes piaristáiról összefoglaló lexikonszerű kiadványban megkapnánk az életrajzi adatokat s egy lépéssel közelebb jutnánk a magyar életrajzi lexikon megvalósulásához. Amilyen jól el vagyunk ugyanis látva a magyar írókra vonatkozólag (Szinnyei, Gulyás), annyira érezhető m;nden tudományos kutatásban az írói tevékenységet ki nem fejtett, de egyébként jelentős személyek életrajzi lexikonának hiánya. CSAPODI CSABA. BÁNDY VILMOS: A „NOBILIS" PRIMOROK, GRANDOK ÉS LORDOK. (A magyar és székely nemesség az európai népek nemesi rendjeinek tükrében.) 2. kiad. Budapest 1942, Szerző, 59 1. 8°. Második kiadását érte meg ez a címkórság szolgálatában álló könyvecske; közben a címe is előkelőbb lett, ami igen stílszerű. A két fejezet közül az első inkább bevezetésnek tekinthető: körülvezet bennünket Rómától Csehországig a nemesség elnevezésein és rangosztályain, vezérfonala Kotzebue: Vom Adel с. munkája, 1792-ből. de használ újabbat is, mint Pütter: Unter-