Századok – 1944

Ismertetések - Czakó Jenő: A janzenizmus. Ism.: Zolnai Béla 124

EGYHÁZTÖRTÉNET 125 kereszténységnek" történetét (v. ö. Széphalom, 1930, 397). Bangha Bélát pedig katolikus, sőt jezsuita volta nem riasztotta vissza attól, hogy a Magyar Kultúra 1935. évfolyamában Egy „katolikus" eretnekség címmel tanulmányt közöljön a janzenizmusról. (Ezt a publikációt szintén nem ismeri a szerző.) A másik tény, amelyre utalni akarok, az, hogy lehetséges egy harmadik attitűd is —;

akár protestáns, akár katolikus részről —, amely tisztán történeti szempontból, tehát sem nem „hithű hűvösséggél", sem nem . református érdeklődéssel", amint a szerző írja, hanem a szellemtörténész objektív tárgyszeretetével és elmerülésével közeledik a janzenizmus témájához. Már VI. Pius pápa előírt erre vonatkozólag egy lehitséges (akkor: kényszerű) tárgyalási módszert: historiée, non dogn.atice. A janzen:zmus szellemtörténeti vetülete mind jobban érdekli magát az egyetemes történettudományt. Ennek az érdeklődésnek tünete, hogy az 1938-as történelmi kongresszus külön szekciót alakított a vallás- és egyháztörténelemre és az idevonatkozó előadások közül négy foglalkozott a janzi nizmussal. (A Századok referense nem tartotta szükségesni k. hogy e sorok írójának a magyar és középeurópai janzenizmusról szóló előadását megemlítse. V. ö. Századok 1939, 134; Vlllle Congrès International des Sciences Historiques, Zürich 1938, Communications présentées, I, 276; Actes du Congrès, 363.) A szerző, mint „református theologus" kijelenti, hogy a janzenizmus egyik nagyszerű fejezete Krisztus egyetemes egyháza történetének. Ezzel a véleménnyel — amint láttuk — Prohászka Ottokár jóval megelőzte őt. Helyesen emeli ki, hogy a janzenizmus fölfogása rokon a protestantizmussal. Ez persze csak a predesztinációra és bizonyos egyházszervezeti kérdésekre vonatkozik. Amint ezt már annak idején főleg jezsuita részről erősen hangsúlyozták (pl. Colonia négykötetes szótára, amelynek gazdag anyagát a szerző nem látszik ismerni). Megemlítette volna még a szerző, hogy német protestáns körökben, a tizennyolcadik század elején, komolyan mérlegelték a janzenizmussal való unió lehetőségeit... De ezzel kapcsolatban arra is reá kellett volna mutatnia, hogy éppen a janzenisták folytatták a legelkeseredettebb harcot a protestánsok ellen. Ismeretes, hogy Nicole nemcsak a kálvinistákat, hanem még a misztikus-jámbor quietistákat is üldözte. A hitvédelem kedvelt janzenista műfajjá lett (Pascal). A könyv első fejezetének címe: A színtér. Érdekes kultúrtörténeti adatok, a nantesi edictum fokozatos megnyirbálásáról. 1674-ben megszervezik a térítési alapot. A grenoblei püspök nyolcszáz személyt vásárolt meg 2000 talléron ... Mi köze mindennek a janzenizmushoz? 1674-ben vagyunk, amikor a kegyes Jansenius már egy emberöltője halott, miután negyedszázados lelki viszontagságok és revelációszerű élmények közepette mérlegelte magában az Augustinus-t, az igazi katolikus doktrínát... A janzenisták ped'g nem blankettákon vásárolt kálvinisták voltak (ezekről ír előhangjában a szerző), hanem éppen állhatatos katolikusok, akiket tilalom, fenyegetés, áthelyezés, börtön nem riasztott vissza attól, hogy kitartsanak az összehívandó zsinat követelése és benső meggyőződésük mellett: rgorista életformájukat és peszszimizmusukat az imaállapot reménységes tudatával édesítették. A könnyű hithagyók tárgyalásának semmi helye a szentéletű mártírokról szóló könyvben és a szerző itt önmagával jut ellenkezésbe, mikor egyrészt kiemeli a janzenista mozgalom spirituális voltát, másrészt körülaggatja oda nem való protestáns-katolikus elemekkel. A gallikan:

zmus nem a protestánsok üldözése miatt és védelmére alakult ki. Gyökerei v'sszanyúlnak a közénkorba, amikor még nem komplikálta protestantizmus a francia királyok egyházpolitikáját. A gallikanizmus vezére, Во s s u e t, maga volt a protestant zmus legnagyobb szellemi ellenfele (1682) ... A gallikán francia király nem tűrt vallási megoszlást a maga országában és a saját érdekében tette meg Rómának azt a diplomáciai szívességet, hogy leromboltatta a Rómával szemben rebellis Port-Boval-des-Champs kolostort (1709). A dolgok nem mindig olyan egyszerűek, amint szeretnők . . . A janzen:

zmus előzményeit természetesen Szent Ágostonnál kezdi a szerző, de kissé somn ásan intézi el a problémát. Bámulatos és örök vitája ст. a gondolkozó emberiségnek: az Elvégezést és a Szabadságot egyik vallásos