Századok – 1944

Ismertetések - Laurent; V.: Une lettre dogmatique de l’empereur Isaac l’Ange au primat de Hongrie. Ism.: Gyóni Mátyás 121

eg yháztörténe t 12 Г a többségben levő adatok miatt kapta. Ide szorult pl. a budapesti októberi forradalom, a proletárdiktatúra kapornaki uralmának a jellemzése is (127— 133): A gazdaságtörténeti rész után váratlanul következ'k „A kapornaki apátság szerepe a legújabb korban a hitélet és népnevelés terén" eímü fejezet (140—1C8), ebben a plébánia vázlatos története, vallási, néprajzi adatok stb., holott a község és a plébánia tulajdonképeni története még csak a második kötetben kerül sorra (5—67. 11.). Ezután ismerkedünk meg a hiteleshely működésével s a szerző ismét visszakanyarodik az apátság sorsához a török hódoltság kezdetétől napjainkig. A fenti vázlatos felsorolásból is kitetszik, hogv a szerző éppen alapos és mindenre kiterjedő anyaggyűjtése révén két nagy nehézséggel küszködött. Ezek 1. a nagyszámú adat rendszerezése, 2. a korszakalkotás Az első nehézség azért merül fel, mert a helytörténetíró nem akarja nagy fáradsággal összehordott adatainak egyikét sem feláldozni. Az összes a^lok felsorolása azonban n ég akkor is szétfeszítené a munka kereteit, ha csupán csak egvrétíí anyagról volna szó. Éppen ezért helyesebb lett volna egyes terjedelmesebb forrásoknak (pl. az 1567. évi urbárium, az 1568'—69. évi leltár, Antal apát 1542. évi végrendelete stb.) egy „Adattár"-ban való közzététele, egyes részletkérdéseknek kisebbnagyobb tanulmányokban va'ó feldolgozása. így nem ment volna veszendőbe egyetlenegy helytörténeti adat sem, a monográfiát viszont nem kellett volna agyontön-ni az „összes" adatokkal: meg lehetett volna elégedni a tanúin ánj'okból leszűrt eredményekkel és a legje'lemzőbb adatok felemlítésével. Pl. hogy a vöcköndi malom 1897-ben új malomkereket kapott (I, 125. 1.), az apátság története szempontjából nem bír jelentőséggel, annál is inkább, mert a malmot 1907-ben leszerelték; a megyei törvényszék működésének tárgyalása (II, 48—50 11.) nem tartozhat Kapornak község történetéhez csak azért, mert az ítéletlevelek egy része Kapornakon kelt stb. Külön tanulmányban kellett volna pl. tisztázni a helyrajzi kérdéseket stb. Egyszerűbbé vált volna ezá tal természetesen a periodizá'ás kérdése is. A szerző megpróbálkozott a tisztán helytörténeti szempontú periodizálással. Ez a kísérlet azonban nem sikerülhetett annyira, amennyire bizonyára maga a szerző is szerette volna. Munkája így nem annyira a kapornaki apátság történetét tárja fel, hanem inkább e történet egyes fejezeteihez szolgáltat értékes adalékokat. A szerző lelkiismeretes anyaggyűjtését, küszködését a forrásanyag tisztán helytörténeti szempontú rendszerezéséért azonban jó jelnek tekintjük annyit kárhoztatott helytörténeti irodalmunk jövő fejlődése szempontjából. MOLLAY IVÁROLY. V LAURENT, V.: UNE LETTRE DOGMATIQUE DE L'EMPEREUR TSAAC L'ANGE AU PRIMAT DE HONGRIE. (Échos d'Orient 1940, 59—77 1.) A páduni eredetű co^ex Pnr'sinus gr. 2830 fol. 272"—276"-ján L. a különféle kéziratleltárak és bibliográfiai gyűjtemények útmutatása nyomán egy érdekes görög levél XVI. század eleji másolatára lett figyelmes. Ennek gondos elemzése alapján megál'apít ja, hogy az oklevél jellegű levél eredetijét II. Isaak:os Angelos bizánci császár (első uralkodása: 1185—1195) megbízásából miniszterelnöke. Demetrios Tornikes írta Jób esztergomi érsekhez. Magvarország prímájához (1184—11204). A levélhői kiderül az is, hogv Jób érsek a XTI. század második felének eleven magvar-bizánei kapcsolatai révén, ta'án egv követküldés során juthatott el Bizáncba s ott személyes ismeretségbe került a' császárral. aki az egvháznk saját politikai fő^ége alatt való egyesítéséről álmodott. Valószínűleg már ott sor került köztük teológ:ai vitára. Levelünk ugyanis csak egyik láncszeme egy levélváltásnak, melynek megkezdője Isaakios Angelos vagy minisztere lehetett. El«ő levelüket egv protovestiarites vitte el alkalmilag Jóbhoz. ez vitte Bizáncba Jób válaszát, s erre viszonválnsz a L. vizsgálta levél, mely valószínűleg 1190 táján íródott. A levé! dogmatikai tartalma főként a Szentlélek eredptéről szóló tan körül forou melvet az ortodox dogmatika csak a Pntre tanított s a nyugati egyház Fi ioque hozzátételét az athanasiusi hitvallás eltorzításának bé'yegezte. Jób érsek, úgv látszik, Szt Ágoston „de quo (sc. a Pâtre) principaliter procedit Spiritus Sanctus . .., quia et de Filio ..-