Századok – 1943
Tanulmányok - BOTÁR IMRE: Szolnok agrártörténete a XIX. században 78
84 BOTÁH IMKK felelő művelés csak kellő igásjószág-létszámmal volt lehetséges; ezért a tanács különös gondot fordított arra, hogy csak az a gazda kapja meg telkét, akinek a szükséges állatállomány i rendelkezésére áll. Mint az egész földközösségi művelést, úgy ezt a kérdést, a földek kiosztását és elvételét is a városi tanács intézte, s az uraságnak csak bejelentette az esetéket.1 Ezek az esetek megmagyarázzák, hogy miért fogytak a nagyobb birtokú, egésztelkes gazdák. A megfelelő állat- , állomány hiánya a főok,2 de a jóerkölcsökbe ütköző magaviselet miatt is vettek el földet.3 A tanács mindig talált olyan lakosokat, akik % vagy y2 telek műveléséhez szükséges jószággal rendelkeztek s az ilyeneket juttatta telekhez. Nemcsak a telkes gazdák fiai vagy vejei, hanem érdemes jószággal bíró zsellérek is kaphattak földet. A tanács irányításával folyó nyilas osztást és földközösségi művelést még inkább jellemzik a bérelt pusztákra vonatkozó adatok. Itt a nagyhatárú alföldi városokban szokásos primitív, közös legelőváltó gazdálkodás folyt. „A varsányi , pusztán nemrégen feltörött és szántás alá vetett egész plága i az őszi szántás előtt feldülőztessen, azon renddel, hogy akinek milyen birtokú földje van a Kamerális földön (vagyis a tulajdonképeni szolnoki határban), ahhoz alkalmaztassák. Egész helyesnek jusson 4 lánc, г /2 helyesnek 2% lánc, % helyesnek 1*4 lánc. (T. i. a föld szélessége legyen ennyi, hossza pedig valamennyinek 20 lánc; 1 lánc = 10 öl). Ha még kimarad valami, a földetlen, de járó jószágú embereknek 1 lánc széles-1 Szolnok jkve 1812. (3047. sz. 726 1.): „Úgyhogy az Uyetén földváltozásokra a Tettes Uradalomnak kegyes jóváhagyása kikérettessen." a Síolnok jkve 1810 (2441. sz.): Török István bírván mind ide által, mind az árendált pusztákban egész helyet, minthogy elegendő jószága nincsen, lemond és kíván félhely mellett megmaradni. Féltelkét Fekete Andrásnak ítéli a Tanács. — Uo. 1813 (2977. sz. 697.1.): Mátyás István elöregedvén, % sessio földjét vejének, Tassy Jánosnak kívánja átadni, úgy, hogy számára évenkint 1 köböl búza és 1 kiló árpa vetést tegyen. Ha veje ezt nem tenné egyszer is, akkor a földet más érdemesebbnek adják. — Uo. 1826 (180. sz. 446. 1.): Szuszékos Györgyné У4 földjéről fia, József egyetértésével lemond. Helyébe Laigárd János hídhajdu proponáltatik az uraságnak, csak a maga és felesége haláláig, azután nem örököseire, hanem más érdemes lakosra jut. Ha Szuszékos Józsefnek lesz ismét jószága, elsősége lesz a földjuttatáshoz. 8 Szolnok jkve 1826 (132. sz. 408. 1.): Bozsó György és Derne Mihály, mindketten a rosszaságban annyira megrögzöttek, hogy jobbulásuk iránt reménység nem lehet. Veszedelmes éjjeli paripázásaik által félelmet, a kint levő jószágokban kárt is okoznak. Egyiknek y2, másiknak % telkét istenfélő, jámbor lakosoknak: Fekete Antalnak és Lendvay Jánosnak adják.
