Századok – 1943
Tanulmányok - BOTÁR IMRE: Szolnok agrártörténete a XIX. században 78
SZOLNOK AGBARTÖRTÉNETE A XIX. SZÁZADBAN 86 ség adassék."1 Tehát a bérelt puszták is a telkesgazdák helyzetét erősítették, csak, ha az ő kielégítésük után maradt még föld, abból juttattak a jószággal rendelkező zsellérnek is. Önkényesen nem lehetett a bérelt pusztákon sem gazdálkodni, csak úgy, ahogy azt a közösség előírta. „Alsóvarsányi pusztában a szántóföld, a következendő tanácsi gyűlésben kihúzandó nyíl szerint elosztatódjon, az elosztás előtt senki ezen részen szántani ne merészeljen."2 De „Sándor Papp Márton bátorkodván a varsányi pusztán a gyepbül minden bírói engedelem nélkül 1 lánc alját feltörni és azt tavaszi élettel be is vetni, ezen vakmerő tette miatt 12 pálcákkal büntettetett", s a termést a város az ispitálynak adta.3 A városnak a XIX. század első felében négy tizede (kerülete) volt, azt sorsolták ki azután a tanácsülésen, hogy melyik tized milyen sorrendben kap a kaszálóból, dinnye-, kender-, köles-, kukoricaföldből. Hogy mennyit kap az egyes gazda (fél-, negyedhelyes), azt is a tanács határozta meg.4 Mint látjuk, a jobbágy korszakban a városi tanács teljesen a kezében tartotta a közös gazdálkodás irányítását. A földesúrnak, a kincstárnak megfizették a taksát, de az másba nem szólt bele, csak az előljáró választáskor évenkint egyszer jelent meg Budáról kiküldöttje, egyébként mindenben a tanács döntött. A jobbágykorban az állatállomány, mint láttuk, igen fontos volt az egész gazdálkodás és a birtoklásrend szempontjából. Mint az alábbi kimutatásból látható, a jobbágykor végén az ökrök száma kevesbedett az 1828.-i állapothoz képest. Valószínűleg a szabadságharc idejében vették igénybe élelmezési 1 Szolnok jkve 1814. (3044. sz. 725. I.) 2 Szolnok jkve 1811. (3047. sz.) 3 Szolnok jkve 1811. (2632. sz.) 4 Szolnok jkve 1812.(2769. sz. 637. 1.): „Minthogy a dinnyeföldeknek nyilvánságos haszna a mult esztendőben is tapasztaltatott, végeztetett, hogy az idén is a dézsma-szérűn túl levő kis-úttól a szelei útigosztattasson,melyre is a nyilhúzás ekképenment véghez: 1.Némettized, 2. Katonaváros, 3. Cigányváros, 4. Nagy-tized." — Uo. 1815. (3094. sz. 740. 1.): A kaszáló minden gazdának külön-külön érdeme szerint kiosztasson, amelyet mind lekaszálni, mind felgyiijteni és hazahordani tartozik. A nyílhúzás szerint pedig a Feketevárost (Alcsi-puszta egy részének neve) kaszálni fogja a Nagy-tized és Némettized, a túl a zagyvait a Katonaváros és Cigány város. A dűlőnek hossza 30 rúd, szélessége egészhelyesnek 30, % helyesnek 20, % helyesnek 10 rúddal lészen. — Uo. 1811. (2631. sz.): Az alsóvarsányi gőbölyjárásról azt határozza a tanács, hogy egy részét fcöZesföldeknek kiosztják. Az egészhelyes kap 2, a % helyes 1 a % helyes 1, a földetlen, de jószágos ember % láncot. — Uo. 1851 márc. 10. A kenderföldek ezentúl zabföldeknek használtatnak.
