Századok – 1943
Tanulmányok - JÁNOSSY DÉNES: Reformtörekvések a polgári peres eljárás terén a XVIII. században 41
A POLGÁRI PERES ELJÁRÁS REFORMJ A 67 illetve négy replicát vehessenek igénybe. Ezzel persze nem mondott semmi újat, legfeljebb a való helyzetet tárta fel, hogy t. i. a felsőbíróságok nem őrködnek elég gondosan a törvényes rendelkezések betartásán. Ezenfelül rámutatott a két tábla közti ellenvéleményeknek zavaró körülményeire is. Midőn az összegyűjtött joganyag és a bizottságnak fenti külön nyilatkozata a kúria által való felülvizsgálása után a kancellária elé került, a joganyagról az volt a felfogása, hogy az alkalmas lesz az országgyűlés által való tárgyalásra,1 mert ez utóbbinak, nem pedig a Dőry- és a Niczky-bizottságnak a feladata a kódex megalkotása. A Dőrybizottság különnyilatkozata viszont arra ösztönözte a kancelláriát, hogy a királyi kúria részére kiadandó utasítás gondolatával foglalkozzék, miután a nyilatkozat a felsőbíróságok működésének olyan zavaraira vetett világot, amelyeket a kancellária a panaszok alapján csak sejthetett, de a kúria által időnként felterjesztett perkivonatokból fel nem ismerhetett. Ezt az utasítást2 egyébként az államtanács már régen sürgette, sőt nyiltan eljárásbeli visszaéléssel vádolta a királyi kúriát, mert szívesebben fordul mindig a ius romanumhoz, vagy akár a ius canonicumhoz, csak hogy ne kelljen jogszabályok híján a királynő döntéséhez folyamodnia. A kúria tehát az államtanács felfogása szerint már évek hosszú során át a királyi jogokat kerüli meg, amit pedig egy jogállamban rendszeresen eltűrni nem lehet.3 Az új utasítás valóban konstruktív munkálat volt, mert azzal a céllal készült, hogy rendeleti úton hasznosítson számos olyan figyelemreméltó jogelvet, mely a gyűjtött anyag hatalmas kincsestárában lappangott. Hogy pedig a kancellária az utasítás kiadását javaslatba hozta, annak kétségkívül nem utolsó oka volt azon meggyőződése, hogy legalább a kúria előtti törvénykezési eljárás korszerűsítésével segítse elő a jogszolgáltatás reformját, miután tudomást szerzett arról az ellenzéki hangulatról, mellyel mind a hétszemélyes, mind a királyi tábla többsége a Dőry- és a Niczky-bizottság működését fogadta. Feltehető volt ugyanis, hogy ez a hangulat átragad a legközelebb összeülő törvényhozás számos olyan tagjára, akik befolyásos fellépésükkel megakaszthatják majd az új kódex megalkotását.4 1 1138/1775, 4914, 5139/1776. Kanc. lt. 2 Instructio pro Curia Regia. 6292/1776. Uo. 3 Staatrat. Protocollum de dato 17. Jan. 1766. Litt. Qu. R. HHStA. Wien: 4 HungarieaPálffyana. Allerunterthänigste Nota. Dátum nélkül. Fase. 28. No. 40. Kanc. lt. 5*
