Századok – 1943

Tanulmányok - JÁNOSSY DÉNES: Reformtörekvések a polgári peres eljárás terén a XVIII. században 41

68 JÁN08SY DÉNES Ezek hallatára a királynő az ellenzéki felfogás egyik tekintélyes képviselőjének, báró Sigray Károly hétszemélyes táblai assessornak véleményét kérte ki. Sigray súlyos kritikával illette a bizottságok által folytatott anyaggyűjtés módszerét, mely felfogása szerint nem látszott alkalmasnak a kitűzött cél elérésére, azaz az eljárás lényeges javítására. E célból ugyanis a munkálatokat ki kell terjeszteni a korábbi diéták jogi bizottságainak, továbbá az 1715 : XXIV. tc. alapján kiküldött systematica commissiónak. sőt az egész Corpus Jurisnak anyagára. Ezzel Sigray lavinát indított el, mely a munkálatok folytatását végleg veszélyeztette. Ugyanis az államtanács kezdettől fogva kifogást emelt a munkálatok módszere ellen és már évekkel előbb egyik titkos ülésén, melyen az abszolút kormányzati rendszernek Magyarországon való bevezetéséről tárgyaltak, Stupan államtanácsos kifejtette, hogy a Corpus Jurist kell mindenekelőtt a Koller által javasolt jogszemléleti szempontból átdolgozni, mielőtt az érdemleges munkálatok megindítása felett döntenek.1 Mindezek a körülmények rendkívül megnehezítették a királynő részére a munkálatok folytatásához szükséges elvi döntést, melynél azt is figyelembe kellett vennie, hogy mind a jogszemlélet, mind a módszer kérdésében a rendek részéről csak ellenkezésre számíthatott. Tekintettel a vélemények közti áthidalhatatlannak látszó ellentétre, a királynő teljesen elkedvetlenedett, azonban alkotmányos érzülete az abszolút kormányzati eszközökhöz való folyamodása ellenére is annyira erős maradt, hogy nem óhajtotta rendeleti úton megreformálni a hazai jogszolgáltatást, amihez a rendek hozzájárulását kellett volna kikérnie. Miután a királynő nem hívott többet össze országgyűlést. a munkálatok anyagának sorsa ezzel meg volt pecsételve. A bizottsági elaborátumok és köztük a Planum Tabulare is hol a királynőnél, hol az államtanácsnál feküdtek a nélkül, hogy érdemleges tárgyalásra kerülhettek volna. Nem is foglalkozott azokkal többet uralkodásának végéig. Csak József corregens égett rendületlenül az alkotás vágyától és kísérte hosszú éveken át fokozódó figyelemmel a hazai jogszolgáltatás javításának munkálatait, bár a Plánumot, úgy ahogy az létrejött — akárcsak a többi munkálatot — az államtanáccsal egyetértve, sikertelen alkotásnak tartotta. Midőn az idő nagyvonalú terveinek megvalósítására a királynő 1 Staatsrat 3880/1769. HHStA. Wien.