Századok – 1943

Tanulmányok - JÁNOSSY DÉNES: Reformtörekvések a polgári peres eljárás terén a XVIII. században 41

Д POLGÁRI PERES ELJÁRÁS REFORMJA 46 tehát azt az eszmét vetette fel, hogy igen kívánatos volna legalább a perorvoslatok terén rendet teremteni és a bizonyítási eljárás korszerű átalakításával a bírónak a tények kivizsgálását megkönnyíteni, mert a perbeli alakiságokkal való állandó visszaélések lehetetlenné teszik, hogy az új bírósági szervezethez fűzött remények a peres eljárás javulásában valóra váljanak.1 Az 1728-ra összehívott országgyűlésen valóban a korábbi felfogás kerekedett felül, hogy semmi szükség sincsen rendszeres kodifikációra. Századokon át megéltünk a nélkül — mondották az ellenzékiek —, de ha kellett, módosítottuk a törvényeket.2

A közhangulat végül is olyan élesre fordult, hogy újra leszavazták a Novum Tripart it umot. Ennek a merev ellenállásnak mélyenfekvő okai voltak. A rendek ugyanis attól tartottak, hogy a kodifikáció címén a régi törvényekben biztosított jogaik sikkadnak majd el; ezenkívül a nagyszámban jelenlévő ügyvédek, akik mint a vármegyék, városok és a távollevők ablegátusai jutottak hangadó szerephez, jövedelmük csökkenésétől tartottak és ezért nemcsak az anyagi jog, hanem az eljárás reformja ellen is élénken tiltakoztak. Tekintettel azonban arra a körülményre, hogy a rendek a királyi propositiókban a perjogi hiányok orvoslására is felszólítást kaptak, mégis csak kénytelenek voltak egy jogi bizottság kiküldéséhez hozzájárulni,3

melyet Pongrácz ítélőmesternek nem kis taktikával olymódon sikerült összeállíttatnia, hogy abban a reformmal rokonszenvezők jutottak többségre. Azonban e bizottsági munkálatok kellő előkészület híján nem lehettek átfogó jellegűek, csak egyes eljárásjogi törvényeknek a szokásjog alapján való kiterjesztő vagy megszorító magyarázatára szorítkoztak. Mindamellett a bizottság a jogfejlődés szempontjából értékes munkát végzett, mert ez a bírói mérlegelés előmozdítására, illetve a humánum elvének az alperes javára való fokozottabb érvényesítésére irányult. Különösen azon javaslatai voltak jelentősek, amelyek az elévülés, a bizonyítási eljárás, a perorvoslatok, továbbá a vármegyei sedes iudiciaria, az alispán és szolgabírák, illetve az úriszék előtt folyó bíráskodás javítására szolgáltak. így az osztály-, illetve a fehérlevelek vagy kötelezvények alapján indított perek egyes eseteiben az elévülés érvényesítését komolyan mérlegelték. Jelentős rést 1 Őrig. Ref. ad nr. 31. 1728 márc. 11. Kane. lt. 2 Jeszenák diárium, 1728. I. k. 33 verso, Jeszenák-lt. O. L. 3 Deputatio pro oeconomicis et iuridicis. Ld. Usz János diariumát. 1728. Muz. 576/Fol. 15. et seqn.