Századok – 1943

Ismertetések - Kerényi Károly (szerk.): Az ókor története. Ism.: Fischer Endre 460

4Sfi ISMERTETÉSEK érdekes fejezete ugyan és a részletkutatók számára kiaknázatlan kincsesbánya, de ilyen kis terjedelmű népszerű könyvecskének nem töltheti meg majdnem a felét. Nagy hibája K.-nak, hogy nem tesz megkülönböztetést, legalább is nem eléggé feltűnően, magyar és Magyarországon átvonuló kereskedelem közt, már pedig a XIV. századig csak az utóbbiról beszélhetünk. Nem emeli ki eléggé világosan a XV. századi nagy lendületet, Zsigmond korát, Buda és Pozsony szerepét sem. A középkori kereskedelemmel foglalkozó 31 oldallal szemben a legújabbkori magyar kereskedelmet, a magyar kapitalizmus kialakulásának korát mindössze 6—7 oldalon intézi el, míg a törökkori kereskedelemnek ismét aránytalanul sok helyet juttat. Bizonyos, hogy ennek az aránytalanságnak egyik föoka gazdaságtörténeti részlettanulmányaink aránylag csekély száma. A középkorral, a XVI. századdal aránylag több tanulmány foglalkozik, mint a legújabb korral és ilyen kis munka szerzőjétől senki sem kívánhatja, hogy e célból önálló kutatásokat végezzen. Úgy találjuk, hogy K. munkája nemcsak aránytalan, de kissé rendszertelen is; ilyen népszerű könyv főerényének éppen az áttekinthetőségnek kellene lennie. Ezzel szemben K. régibb történést később, későbbi fejlődést korábban tárgyal és ezzel a tájékozatlan olvasót — véleményünk szerint — sokszor megzavarhatja. Néha az az érzésünk, hogy nem volt ideje az egyes fejezeteket átolvasni; ezt különösen egy mondatánál éreztük, amikor arról beszél, hogy a magyar főurak „idegen arisztokráciának, mint például a Fuggereknek példáját követve" (36. 1.) kertskedelemmel kezdtek foglalkozni. Nem hihetjük, hogy K. ne tudná, hogy a Fuggerek nem voltak arisztokraták, legalábbis addig nem, amig a kereskedelemben és a bányatermékek értékesítésében szerepet játszottak. Amennyire kívánatos lenne, hogy minél több népszerű gazdaságtörténeti munka kerüljön a laikus olvasó kezébe, annyira fontos lenne az is, hogy a szerzőnek gondolatai kifejtésére több idűt enqedjenek és nagyobb terjedelmet bocsássanak rendelkezésére. T ,, LEDERER EMMA. AZ ÓKOR TÖRTÉNETE. Szerk.: KERÉNYI KÁROLY. 2. kiad. Budapest [1942], Magyar Szemle Társaság, XVI, 707.1„ 14t. 4°. (Egyetemes Történet I.) Az Egyetemes Történet első kiadásban megjelent I. kötetét ugyanennek a folyóiratnak LXXI. évf. 1937. 452. sk. lapjain ismertettem. Az új kiadás, mely 1942-ben, tehát hat évvel az első megjelenés után látott napvilágot, egy új fejezet hozzáadásával bővült, egyébként pedig — egy jelentéktelen változtatáson kívül, moly a történet előtti idők előadásában található — nem hoz semmi változást az első kiadáshoz képest. Az új fejezet, mellyel a második kiadásban az első kötet gyarapodott, a kereszténység kezdeteit tárgyalja s ilyen módon az első kiadásnak fájdalmas hiányát pótolja E fejezet két munka felhasználásával készült (A. Erhard: Kirche der Märtyrer München 1932, és Kühár Flóris: Egyetemes Vallástörtéhet, Budapest I—II. 1936.) és elég szűkszavúan ismerteti meg az emberiség legnagyobb sorsfordulójának hőskorát. A kötet szerkesztője, К. a második kiadás előszavában a nagyobbrészt változatlanul közreadott első kiadás hiányaiért a kötet végén közölt irodalomban ígér kárpótlást, amire annál is inkább szükség lenne, mert hiszen egyik-másik szerző munkája már az első kiadás idején sem volt a modern kutatás állásával égyszinten. Az irodalom valóban mutat is itt-ott gazdagodást, de