Századok – 1943
Ismertetések - Notter Antal 454
4Sfi ISMERTETÉSEK „Községi közigazgatásunk alaptörvényének (1871 : XVIII. t.-c.j előzményei"-röl Kérészy Zoltán közöl áttekintő történeti tanulmányt. Tárgyilagos szemlélettel ismerteti a jobbágyközségek szervezetének és igazgatásának kialakulását, Mária Terézia úrbéri rendeletének a községi közigazgatásra gyakorolt hatását, II. József intézkedéseit, továbbá az 1790/1, ós az 1832/6-i országgyűlések úrbéri vonatkozású munkásságát. A 48-as és az abszolútkorszakbeli jogalkotás máiközvetlen hatással volt az 1871 : XVIII. t.-e. létrejövetelére, melynek előzményei}; és képviselőházi tárgyalását a szerző élvezetes előadásban adja elő. „A hitbér anjoukori fejlődése" címmel Máltás György írt alapos tanulmányt az oklevéltárakban kiadott oklevelek fáradságos átkutatásával. Ennek a germán jogból átvett, <le fejlődésében önálló jogintézménnyé vált magyar jognak árpádkori kialakulásáról Illés írt alapvető tanulmányt, melynek fejlődéstörténeti folytatására most a szerző vállalkozott. Kutatásainak eredményét abban foglalja össze, hogy a férj hitbért adó kötelezettségét az anjoukori gyakorlat alapján is meg lehet ugyan állapítani, arra azonban az oklevelekben nein kapunk feleletet, hogy miért is jár a hitbér. A választ a szerző az Ars Notarialis alapján a debitum thori-ban jelöli meg, mely a férj összes ingatlanait terhelő dologi jog. Megjegyzendő, hogy az Ars Notarialis a pénzbeli teljesítőn mellett foglal állást, azonban a kötelezettnek a szokásjog értelmében választási joga van, hogy a hitbért birtokban vagy pénzben, illetve más ingóságban teljesítse. Vitéz Moór Gyula „A jogtörténelem és a jogszociológia módszertana" címen mély bölcseleti alapon rajzolja meg ezen általa okozatosnak mondott jogtudományoknak állandóan két síkon való mozgását. Az egyik sík a jogszabálytartalmaknak puszta gondolati léttel bíró világa, a másik pedig azoknak az okoknak, történelmi és társadalmi tényeknek nagyon is reális tapasztalati világa, melyek a jog változásait idézték elő. Egyébként sem a jogtörténelem, sem a jogszociológia nem hagyhatja figyelmen kívül a jogszabálytartalmak körén kívül eső szellemi tartalmak értékvilágát sem, mert a magasabb eszmék jelentős szerepet játszanak mind a jogtörténeti fejlődésben, mind a jognak más társadalmi jelenségekkel fennálló szociológiai összefüggéseiben. Az okozatos jogtudományoknak ezt a bonyolult szerkezeti módszerét mind a jogtörténelem, mind a jogszociológia terén összehasonlító és okozati alapon behatóan boncolgatja. Móra Mihály „Az egri püspöknek adott két instrukció (1794., 1795.) és a sommás házassági köteléki per" című tanulmányában a kánoni perjog kialakulásának egyik hazai eredetiségére hívja fel a figyelmet. Miként ugyanis a hazai partikuláris jogfejlődés a vegyesházasságok terén sok tekintetben megelőzte az általános egyházit, úgy a sommás házassági köteléki peres eljárással a hazai joggyakorlat kifejezetten •elébevágott az általános jogfejlődésnek és ezzel jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a világegyház a sommás házassági köteléki per intézményét ius commune-vé emelje. A kánonjog történetének ez a fejezete élénken igazolja, hogy a jogéletnek parancsoló szükségletei néha túlnőnek a jogalkotás lassú menetén. N otter Antal „Werbőczy tanítása az egyházi és állami hatalom elhatárolásáról" című tanulmányában a Tripertitum Prológusában felvetett kérdést: „Utrum valeat statutum contra ius canonicum" magyarázza meg világos és meggyőző pkfejtéssel. Ismertetvén a Werbőczy koráig keletkezett, illetve később kialakult elméleteket a két kard vagyis az egyházi és a világi hatalom viszonyáról, arra a következtetésre jut, hogy Werbőczy felfogása a mérsékelt középső
